A hajdújárási Somogyi János családjában nagy hagyománya van a gyümölcstermesztésnek. A termelő dédszülei elsősorban szőlőtermesztéssel foglalkoztak, majd a nagyszülei elkezdtek almával is foglalkozni. Ezt a tevékenységet a szülei is folytatták. Az új évezredben azonban nagyobb változtatásokra kerítettek sort, több zöldségféle termesztésébe is belefogtak. Mára a cseresznye és a meggy számít az elsődleges terméküknek. Ezen két gyümölcs szürete már befejeződött, és lapunk kérésére Somogyi János értékelte az idei évet.
A kiszámíthatatlan időjárás miatt nagy szükség van a jégvédő hálóra (Fotó: Gergely Árpád)
– 2016-ban kezdtünk intenzíven, nagyobb területen cseresznyét termeszteni. Jelenleg csaknem kétezer fán termesztünk cseresznyét. Leginkább az időjárásra vagyunk utalva. Korábban tízévente volt olyan tavaszi fagy, ami elvitte a termést, most viszont virágzáskor szinte rendszeresen megjönnek a hidegek, amik gyérítik a termést. Az idei év elég jól indult, de a március 23-ai és április eleji fagyok elvitték a termés nagy részét. Ha számszerűsíteni kellene, azt mondanám, hogy körülbelül negyed annyi termés lett, mint amennyire számítottunk. Bizonyos parcellák egyáltalán nem teremtek. Éppen e miatt a fagy miatt volt viszonylag magas mind a meggy, mind pedig a cseresznye ára. A májusi időjárás megfelelt a fáknak, azzal, hogy nagy szükség volt az öntözésre. Viszont amikor a gyümölcs elkezdett érni, akkor esős időszak köszöntött ránk, ami már problémákat okozott. A cseresznye felvásárlása meg is állt, mivel amikor ért, rengeteg esőnk volt, amitől szétrepedeztek a gyümölcsök. Nagyban nem is tudtuk értékesíteni, szinte mindenhova mentünk piacozni, hogy el tudjuk adni. A meggy felvásárlása jól haladt, de egy idő után ez a gyümölcs is kezdett megrepedezni, ami viszont ritka – fogalmazott Somogyi János.
Mint beszélgetőpartnerünk kifejtette, a cseresznye termesztéséhez, amennyiben van kellő mennyiségű nedvesség, megfelel a hajdújárási homokos talaj. A június elején beköszöntő esős időszakban a kötött talajon termesztett cseresznyék jobban megrepedeztek, illetve a csapadék a betakarítást is hátráltatta, mivel az elázott talajra hosszabb ideig nem lehetett rámenni. Ezzel szemben a laza, homokos talajon amint elállt az eső, rá tudtak menni a földekre, és a felesleges víz gyorsan elfolyt. Szárazabb esztendőkben viszont a kötött talajokon könnyebb a cseresznye termesztése, mivel az jobban megtartja a vizet, és nincs szükség annyi öntözésre.
Somogyi János (Fotó: Gergely Árpád)
Vidékünkön a gyümölcstermesztők leginkább a jégveréstől félnek. Ez ellen védőhálókkal tudnak védekezni, ami komoly befektetést jelent. Somogyi Jánosék esetében az idén azokon a parcellákon, amelyek jobban teremtek, a gyümölcsök jégkárt szenvedtek, és ezért is haladt nehézkesen az értékesítés. Beszélgetőpartnerünk szerint a jég nemcsak az azévi termésben okoz károkat, hanem az intenzitásától függően a következő évi termésre is kihatással van, ugyanis leverheti a rügyeket.
A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet is nagy kihatással volt az idei termelési ciklusra. Nem tudták megfelelően elvégezni a metszést, és nehéz pénzügyi helyzetük miatt több korábbi megrendelőjük lemondta a rendelését.
– Sokan panaszkodnak arra, hogy gondjuk van a munkaerővel, nehezen találnak embereket. Nekünk ebből a szempontból szerencsénk van, már évek óta ugyanazzal a két családdal dolgozunk, akikkel meg vagyunk elégedve. Az idén nem is volt akkora termésünk, hogy ne tudtuk volna velük leszedni. Több fajtát termesztünk mind meggyből, mind pedig cseresznyéből, amik fokozatosan érnek, így a betakarítást is fokozatosan végeztük. Amit egyik nap leszedtünk, azt másnap a piacokon értékesítettük. A cseresznyénk mindegyike csemege fajta, míg a meggynél vannak olyan fajták is, amiket elsősorban dunsztolásra, üdítők, levek készítésére használnak. Mi feldolgozással nem foglalkozunk – fogalmazott Somogyi János.
