A nemzetek közötti viszonyokkal foglalkozó községi tanácsok és bizottságok munkájáról és feladatairól szerveztek kerekasztal-beszélgetést tegnap Topolyán. A vendéglátókon kívül Kishegyes, Ada, Zombor, Apatin, Zenta, Kúla, Törökkanizsa, Magyarkanizsa, Nagykikinda, Csóka és Szabadka képviselői is jelen voltak.
Egeresi Sándor tartományi régiófejlesztési és helyi önkormányzati segédtitkár elmondta, hogy az első találkozót egy héttel ezelőtt tartották meg Törökbecsén. Összesen öt ilyet terveznek, a következőre Antalfalván kerül majd sor május 24-én. A cél, hogy a nemzetek közötti viszonyokkal foglakozó községi tanácsok munkájáról beszéljenek, kialakuljon egyfajta tapasztalatcsere, illetve érkezzenek visszajelzések is, hogy miben lehetne segíteni ezeknek a tanácsoknak a munkáját. Ezek a tanácsok a 90-es években azért alakultak meg, hogy kivizsgálják a nemzeti alapon történő esetleges incidenseket, próbálják az okokat feltárni, orvosolni az esetleges problémákat. Egeresi szerint mára sokat javult a helyzet ebből a szempontból, ezért szükséges ezeknek a tanácsoknak a munkáját új tartalmakkal gazdagítani. A szervezők a beszélgetések alapján jelentést készítenek a tartományi kormány részére, összegezve a tapasztalatokat. Egeresi azt is elmondta, hogy a törökbecsei konferencia résztvevői felvetették a nemzeti tanácsokkal történő együttműködés előmozdításának szükségességét is.
Szakállas Zsolt, a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság segédtitkára elmondta, hogy 2016 márciusában fogadta el a szerb kormány a nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítésére vonatkozó cselekvési akciótervet, ami az EU-csatlakozási tárgyalások 23-dik fejezete szempontjából is fontos. A kisebbségi jogok érvényesítéséhez ugyanis meg kell hogy legyen a jogi és az intézményi háttér. A 23-dik fejezetet Szerbiának sikerült megnyitnia, és a segédtitkár elmondása szerint a folyamat egészen a csatlakozásig eltart majd.
A konferencián jelen volt Blažo Stojanović kishegyesi községi ombudsman, aki elmondta, hogy a kevéssel több mint 10 ezres lélekszámú községben békében és egyetértésben élnek együtt a különböző nemzetek és nemzetiségek. Nemzeti indíttatású incidensekről nincs tudomása. Véleménye szerint ez annak is köszönhető, hogy a helyi hatalom gyakorlásában a többségi és a kisebbségi nemzetek képviselői is részt vesznek. Kishegyes abból a szempontból is specifikus, hogy az egyetlen olyan község Szerbiában, ahol a montenegrói nyelv is hivatalosnak számít. A nyelvhasználattal kapcsolatban nem voltak eddig kifogások, a községi adminisztrációnak viszont számos technikai problémát meg kellett oldania ezen a téren. Egyetlen panaszt nyújtottak be ezzel kapcsolatban a tartományi ombudsmanhoz, amikor a képviselő-testület egyik tagja nem kapta meg az ülés anyagának egy részét montenegrói nyelvre lefordítva.
