Többek között arra is választ kaptak a topolyai Nikola Tesla Általános Iskola felsősei az iskolájuk szervezte író-olvasó találkozón, amelyen Harkai Vass Éva költő, prózaíró, irodalomtörténész, kritikus volt a vendég, hogy melyek azok a lelki és a gyakorlatban lezajló folyamatok, amelyek során egy-egy élményből szöveg, a szövegekből pedig kötet formálódik.
Mint azt a találkozón megjelentek megtudták, a meghívott, dr. Harkai Vass Éva is a vendéglátó iskola egykori diákja volt, aki maga is emlékezetbe beépülő, meghatározó élményként beszélt a gyermek- és ifjúkorában az iskolában, a könyvtár olvasótermében rendezett író-olvasó találkozók során szerzett benyomásairól. Saját tapasztalataira alapozva fejtette ki lapunknak nyilatkozva: a gyermekkort követően, tíz-húsz-harminc év múlva nő meg igazán az ilyen találkozók jelentősége. Számára is maradandó élményt jelentett pl. kisiskolásként a Fehér Ferenccel, vagy később pl. a Németh Istvánnal való ismerkedés. Bár Harkai Vass Éva nem ír gyermekverseket, gyermekregényt sem, és elmondása szerint nem sokszor forgott gyerekközönség előtt sem, az általános iskolásokkal való találkozás nagyon oldott légkörben zajlott, érezhetően mindkét fél megelégedésére. Szó esett arról is, hogy a tizenhárom kötetes szerző szívéhez leginkább a verseskötetei állnak közel, de a fentebb említett írókkal való találkozás mellett, gyermekkori és fiatalkori, majd egyetemi tanárként bejárt színhelyek és az azokból fakadó élmények tolmácsolása, vetítéssel kísért felidézése mellett, Harkai Vass Évának többek között Tóth Ferenccel, Juhász Erzsébettel vagy Fenyvesi Ottóval kapcsolatos személyes élményei is említésre kerültek. A rendezvényen a Tesla hetedik osztályosa, Nagygellér Izabella és két ötödikes diákja, Katona Boglárka és Nerić Tijana olvastak fel Harkai Vass-szövegeket. Az est moderátora ezúttal is Gazsó Hargita múzeumpedagógus volt:
– Másfél éve újította föl az író-olvasó találkozókat a Nikola Tesla Általános Iskolában Zsiga Dávidházi Judit magyartanárnő, és engem kért föl, hogy vezessem ezeket. Az első beszélgetőtársam Gobby Fehér Gyula volt. Időközben Judit szülési szabadságra ment, és Benda Török Lívia magyartanárnő vitte tovább a szervezést. A következő meghívottunk Böndör Pál volt. Félévente kerül sor egy-egy találkozóra. A 2013/2014-es tanév végén Harkai Vass Évát hívtuk el, hogy megismerhessék a fölsősök. Gyümölcsözőek ezek a találkozások, hiszen fontos fogalmakat tanulnak meg a diákok, amelyek az írók munkásságához szorosan kapcsolódnak. Megismerkednek továbbá az íróvá válás folyamatával, amely mindegyik beszélgetőtársamnál más és más. Sok jó tapasztalatom fűződik ezekhez a beszélgetésekhez. Azok nem a találkozón kezdődnek, hanem már korábban fölkeresem őket. Beszélgetőtársaim életüknek, munkásságuknak állomásairól fényképeket küldenek, amelyekre fölfűzöm a beszélgetést. Sokat készülnek az írók a találkozóra, igyekeznek azon a beszédmódon szólni, amelyet megértenek a fölsősök. Jó látni azt, hogy ezen módja az írókkal és az irodalommal való ismerkedésnek még mindkét félnek fontos: az írónak és a (leendő) olvasónak is – fogalmazott Gazsó Hargita.
