Az állattenyésztés továbbra is lejtmenetben van vidékünkön, erre a közös álláspontra jutottak hétvégén a XIV. pacséri Sertés- és Juh Kiállítás résztvevői, a lóversenypálya melletti fás-füves területen a helyi Mezőgazdasági Termelők Egyesülete szervezésében. A szervezet elnöke, Miklós József elmondta, hogy a sertés- és a juhtenyésztők a kiszámíthatatlan árak és az értékesítési lehetőségek hiánya miatt teljes bizonytalanságban éltek eddig is, amire most újabb csapást mért az idei szárazság.
– A találkozónkat kizárólag amiatt szerveztük meg, mert már szinte hagyománynak számít, hogy Pacséron augusztus utolsó szombatján összejövünk, barátkozni, kötetlenül beszélgetni, és kicsit elfelejteni azt a számtalan nehézséget, amin keresztül vagyunk kénytelenek boldogulni, pontosabban kénytelenek azok, akik még nem adták fel. Igyekszünk egymást bátorítani, emlékezni a régi szép időkre. Sajnos vidékünkön mára szinte csak azok foglalkoznak malacokkal, akiknek adottak a nagyobb egyedszámok nevelésére a feltételek, a kistenyésztők már szinte mind felhagytak a neveléssel. A birkahús iránt pedig gyakorlatilag nincs mérvadó vásárlói kereslet, illetve az értékesítési hálózat sincs kiépítve – mondta egyebek mellett Miklós József, aki azt is hozzá tette, hogy a pacséri rendezvényen az állatbemutató alkalmával csupán Romanovka és Ill de France anyabirkákat és bárányokat lehetett megtekinteni.
– Az árakkal kapcsolatban a szokásos problémákról tudunk beszámolni, vagyis hogy a „drágulási” hullámot megakasztja egy-egy nagyobb behozatal, amivel a kereslet is megcsappan, amíg a hűtőházak készletei tartanak. A „papírral rendelkező” bárány ára 250–280 között megy. Az izraeli piacra kivitelre inkább a fehér Ill de France fajtát keresik, de nagyon keveset visznek el. A birka ára 1 euró körül mozog, sajnos nagyon gyér a kereslet, mi havi szinten 8–10 állatot tudunk értékesíteni. Annak ellenére is, hogy a lakodalmak, családi összejövetelek már nincsenek korlátozva, úgy is mondhatnám azt is, hogy leszoktak az emberek a bárányhús fogyasztásáról. A disznó ára élősúlyban 300 dinár körül mozog, a malac 293-tól 320 között mozog mennyiségtől, minőségtől függően. Vágásnál nem nézik a fajtáját, de a hizlaláshoz vásárolt malacok esetében igen. A szárazság következtében a terméshozam az idén a megszokottnak alig lesz a harmada, így viszont tovább csökkennek majd a környék állatállományai, hiszen vásárolt takarmányos zsákból megfizethetetlen jószággal foglalkozni. Nagy kérdés, hogy az energiaválság mit hoz majd magával az állattenyésztők jövőjében, de sajnos a helyzetünk kilátástalannak tűnik – hangsúlyozta a rendezvény főszervezője, aki azt is elárulta, hogy a sertéstenyésztők nem látták értelmét kiállítani az állatokat, illetve kitenni őket az esetleges vírusfertőzési veszélynek. A pacséri találkozó amellett, hogy folyamatosan lehetőséget ad a helybeli és a környékbeli tenyésztők és termelők számára a találkozóra és az eszmecserére, a település lótenyésztői, illetve hobbi fogathajtói számára is találkozási pont.
A gyerekeket ingyenes ugrálóvár és pónilovaglási lehetőség várta, illetve jelen voltak a Pacséri Önkéntes Tűzoltó Testület tagjai, mint ahogy ezúttal is érkeztek vendégek Bácsalmásról, a szomszédos Bácskossuthfalváról a Rizling Gyümölcsészek és Szőlészek Egyesületének a tagsága képviseltette magát.