A tanácskozás résztvevői (fotó: Papp Imre)
– A nacionalizmus mindig mások kizárását jelenti, ezzel ellentétben az interkulturalizmus mások bekapcsolódását teszi szükségessé. Ha ezt tudjuk, akkor már egyszerű a magyarázat arra a jelenségre, hogy a vajdasági szerb közelebb áll a magyarokhoz, gondolkodásmódjában, szokásaiban és a likai szerb is közelebb áll a horvátokhoz, mint a likai és a vajdasági szerb egymáshoz. Ezért is gondolom azt, hogy az interkulturalizmus igazi hazafiságot jelent, mert erősíti a közösséget, a kizárólagosság helyett konszenzust teremt a közösség lényegi kérdéseiben.
A fentieket Đokica Jovanović egyetemi tanár szociológus mondta azon a kishegyesi tanácskozáson, amelyet a roma közösség helyzetének, és ennek kapcsán az interkulturalizmusnak szenteltek. A Községi Fejlesztési Társaság szervezésében megtartott tanácskozáson Linka B. Gabriella hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kultúra alá van rendelve a többséginek, s a többségi kultúra túlhangsúlyozása miatt gyakran identitászavar jelentkezik a kisebbségek körében. Osman Balić előadásában elsősorban arra összpontosított, hogy a romáknak meg kell változtatniuk kultúrájuk egy részét, felfogásaik egy részét, ha az európai kultúra részévé akarnak válni. A kultúrák esetében azonban, mint hangsúlyozta csakis a párbeszéd lehetséges. Mihelyt túllépik a párbeszéd határait az erőszak területére lépnek. A nacionalizmus jelensége pedig korántsem szűnt meg, és ezt a legutóbbi háborúk tömegsírjai bizonyítják. Dragoljub Đorđević vallásszociológus és romakutató arról szólt, hogy a korábban divatos multikulturalizmust gyakran keverik az interkulturalizmussal. A multikulturalizmus szemmel láthatóan csődöt mondott a nyugati társadalmakban, ezzel szemben a romák valóban interkulturális környezetben élnek szerte a világban, készek átvenni értékeket a környező kultúrákból, amihez természetesen hozzáadják a maguk hagyományait, gazdagítva ezzel az adott nemzet értékeit és a világ kulturális értékeit is. Szerbiában például sok szerb hagyományt éppen a romák őriztek meg egy sajátos formában, ami most lassan visszaszivárog a szerbség köreibe is. Zoran Tairović filmrendező azt hangsúlyozta többi között, hogy az interkulturalizmus nem az értelmiségiek egy legújabb ideológiája és találmánya, hiszen minden megalopolis, világváros az interkulturalizmus szabályai szerint él, a kultúrák átszövik egymást, s ily módon ez a központ és a periféria közötti kapcsolat természetes formája.
A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy az interkulturalizmus, a kultúrák párbeszéde érdekében nagyon sok a teendő az országban.
