A kisgyermekek körében nagy népszerűségnek örvendtek a Waldorf-manók (Fotó: Szabó Anikó)
A hétvégén egynapos kézműves-foglalkozást szervezett a topolyai tájházban a Vajdasági Kézimunka Kedvelők Szövetsége és tagcsoportja, a házigazda szerepét vállaló topolyai Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat. A kézműves tevékenységet, kézimunkázást magában foglaló, tapasztalatcserére érülő, elsősorban a felnőtt közönség számára szervezett műhelymunkát a Taníts, tanítalak! mottó vezérelte.
A hagyományos értékek megőrzését, a kézimunka művelését, a kézművesség, kézimunka terén való fejlődést tűzik ki célul a Szövetség keretein belül Vajdaságban negyvenhat községben működő kézimunka- és kézműves csoportok. A fejlődést a tagok közötti tapasztalatszerzés és -csere segíti, amely az évente Tóthfaluban és a kishegyesi Kátai-tanyán szervezett táboraikban, valamint műhelymunkáik során valósul meg. 2012-ben a topolyai műhelymunka immár a második egynapos kézműves-foglalkozásuk. Verbászon tartott alkalmi találkozó előzte meg a topolyai tájházban, elsősorban (rongy)babavarrás és szövés tárgykörben szervezett június 9-ei összejövetelt. Az éves programtervben Csókán megrendezésre kerülő műhelymunka követi majd a topolyait.
– A sikerhez vezető út, hogy egy-egy személy, aki magas szinten művel egy adott technikát, találkozásaink alkalmával díjmentesen, önzetlenül átadja tudását az érdekelteknek. Aki egy műhelymunka alkalmával egy-egy technikát elemi szinten elsajátít, az a következő foglalkozáson gyakorolja tudását, és tovább is adja ismereteit – ismertette Kiss Julianna, a Szövetség elnöke, aki a szenttamási Kézimunka Kedvelők Egyesületének vezetője is egyben. Arról is beszámolt, hogy a baba- és szőttesek készítése mellett a topolyai foglalkozáson többek között olyan ismétlőtechnikák is megjelennek, mint a szalaghímzés, a gyapjúból kötött és papírból készített kosárkák készítése. A topolyai vendéglátókon kívül más helységek: Verbász, Bácskossuthfalva, Csantavér, Szenttamás, Tóthfalu, Tiszakálmánfalva, Kishegyes, Bácsfeketehegy ügyes kezű asszonyai vettek részt a szombati foglalkozáson.
Simon Julianna, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat koordinátora két éve műveli a szövés tudományát, a hétvégi összejövetelen oktatóként, tanácsadóként is vállalt szerepet.
– Hetven résztvevő jelenlétére számítunk az egész napos műhelymunka során. A tájház hangulatos udvarában immár hatodik alkalommal fogadjuk vendégeinket. A kishegyesi Kollár Ilonát arra kértük, vezessen be bennünket a rongybabakészítés alapjaiba. A topolyai-szegedi Molnár-Gábor Ildikó is babakészítést oktat, a bácsfeketehegyi Kovács Rozália papírból font kosárkák elkészítésének módját tanítja. Jómagam a szövés gyakorlatát ismertetem. Rajtunk kívül más kézimunkázók, kézművesek is vállalják a tanítást, miközben társaságunk férfitagjainak jóvoltából készülnek az ízletes vendégváró falatok – mondta el lapunknak Simon Julianna.
A topolyai származású, Szegeden élő Molnár-Gábor Ildikó édesanyaként, a szegedi Waldorf-óvodában, az ottani lelkes, kézműves-tevékenységet folytató szülői közösségben került szoros kapcsolatba a természetes anyagokból készült játékokkal és ismerkedett elkészítési módozataikkal. A fiatal kétgyermekes anyuka gyapjúból, nemez- és kenderfilcből készült használati és dísztárgyak, gyöngyből készült ékszerek mellett textilbaba-készítéssel is foglalkozik. A Nagyapáti meghívására ezúttal a Waldorf-babák közül zsákos manó készítését oktatta az érdeklődőknek.
– A Waldorf- vagy Steiner-babák jellemzője, hogy természetes alapanyagok felhasználásával készülnek, gyöngyöt, gombot, ragasztott alkatrészeket nem tartalmaznak. Arcukra szem és száj csak jelzésértékkel kerül, erőteljes mimikát nem mutatnak, hogy mind jobban beindítsák a gyermeki képzelőerőt, szerepjátékra ösztönözzenek. Gyapjú, csőgéz, babatestanyag, kötözőszálak, kötözőcérnák szükségeltetnek a készítésüknél. A mai foglalkozáson készített, a Waldorf-babák körébe tartozó zsákos manók alapanyagául babaplüsst választottam – nyilatkozta Molnár-Gábor Ildikó.
