Digitális-vizuális tartalmakkal a hagyományápolásért

Az Óbecsei Vujić-tanyán nemrégiben Ifjúsági Etnotábort tartottak a Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ szervezésében. Pár napra olyan hellyé változott a tanya, ahol a hagyomány találkozott a bulival. A hangsúlyt ezúttal is a hagyományápolásra helyezték, a fiatalok érdekes, kézműves foglalkozások közül választhattak. Nemezelés, hímzés, ékszerkészítés, kosárfonás, mézeskalácsfestés, horgolás… Mi megkérdeztük a táborozóktól, hogy szerintük hogyan őrizhetjük meg, miként adhatjuk át hagyományainkat?
Albert Éva, a VMIK elnöke: A hagyományok megőrzése azért fontos, mert ezek az értékek, szokások és tudás a közösségi identitás és kulturális örökség alapját képezik. Segítenek megérteni a múltat, megerősítik a közösségi kötelékeket, és gazdagítják a társadalmi életet. A hagyományok ápolásához szükség van olyan rendezvényekre, hagyományos eseményekre, mint amilyenek a fesztiválok és a kézműves bemutatók. Ezek segíthetnek a hagyományok életben tartásában. A fiatalok érdeklődésének felkeltéséhez interaktív és kreatív megközelítések szükségesek. Workshopok, gyakorlati foglalkozások. A digitális világ lehetőséget ad arra, hogy széles közönséghez juttassuk el hagyományainkat. A Vajdasági Magyar Ifjúsági Központ nagyon jól teljesít a hagyományápolás terén. Ifjúsági etnotáborunk például egy olyan, hagyományos rendezvény, ahol a hangsúly a hagyományápoláson van. Ráadásul a tábor keretein belül is teremtünk új hagyományokat, így már második alkalommal szerveztünk kerekasztal-beszélgetést, ezúttal a hagyományápolás témájában.

Fercsik Bence-Máté, a VaMaDiSz elnöke: Az identitásunk része a személyiségünk, de emellett az is, hogy honnan jöttünk. Legkönnyebb módja annak, hogy ápoljuk a hagyományainkat az, ha csatlakozunk különböző csoportokhoz, legyen az néptánc, kórus, vagy bármilyen kézműves csoport. A lényeg az, hogy legyünk aktívak a közösségünkben. A fiatalokat úgy lehet a legkönnyebben bevonni a hagyományápolásba, ha még gyerekkorban megmutatjuk nekik, hogy különböző szakmabeliek mi mindennel foglalkoznak. Látniuk kell hogyan dolgoznak, például a suszterek vagy a kovácsok. Hiszem azt, hogy érdeklik őket ezek a szakmák. A digitális világban úgy népszerűsíthetők a hagyományok, ha dokumentálunk, legfőként azt, hogy mi hogyan készül. Én is követek ilyen jellegű oldalakat, például azokat, amelyek földműveléssel foglalkoznak. Bemutatják azt, hogy miből is áll ez, és hogy mindemellett nyugodt és élvezhető életet élnek. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy bemutassuk az izgalmas dolgokat a fiataloknak.
 

Klimó Péter, a VMSZ Ifjúsági Fórumának alelnöke: Alapvető, hogy a hagyományainkat meg kell őrizni, hiszen az identitásunk talán legfontosabb alappillérét képezik. A hagyományápolásnak több formája is van, elsősorban szüleinktől, nagyszüleinktől tanulhatunk, ugyanakkor léteznek formális módszerek is, mint pl. a népzene, néptáncoktatások, intézményeken, szervezeteken keresztül. A fiataloknak már abból adódóan érdekes lehet mindez, hogy sokan nem is hallottak sok mindenről, illetve legfeljebb csak a televízióban, számítógépen, illetve telefonon láthattak egyes foglalkozásokat. A mesterségek átadását lehet akár általános iskolás, oktatási egységként is kezelni, ugyanis akadnak olyan iskolák, amelyekben választható tevékenység a hagyományőrzés, néhol kötelező tantárgyként is szerepel. Reklámozás szempontjából nagyon fontos a közösségi média is, hiszen szinte mindenki használja, emellett a digitális világ olyan eszköz, amellyel élni kell, közösségi oldalakon, vagy különböző, számítógépes játékokon keresztül könnyen átadhatóvá, és érdekessé válnak hagyományaink.

Sörös Andor, a VMSZ Ifjúsági Fórumának elnöke: Az identitás kérdése egyike a fontosabb, a vajdasági magyarokat illető kérdéseknek. Nemzeti öntudatunk több pillérre épül, többek között a kultúrára. Fontos, hogy ápoljuk a hagyományainkat, nagyon sok, ezzel a témával foglalkozó civil szervezet és egyesület létezik. Ezek azok az egyesületek, és azok az emberek, akikre lehet építeni a jövőben, ezek azok a személyek, akik továbbviszik a vajdasági magyarságot. Sajnálatos módon nehéz találni olyan embereket, akik érdekeltek ebben, viszont ez nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan fiatalok, akiket érdekelnek a hagyományos mesterségek. A hagyományokkal való megismerkedésnek a fiatalok körében természetes módon kell történnie, például baráti kapcsolatokon keresztül. Sokkal könnyebb megismertetni a fiatalokkal hagyományainkat, ha bevetünk népszerűsítési formákat. Egyértelmű, hogy a közösségi médiát használni kell! Kiemelt helyen kell kezelni, a vizuális prezentáció nagyon sokat segít. Ha tudunk szemléltető tartalmakat legyártani, sokkal nagyobb a valószínűsége annak, hogy a fiatalok csatlakozni fognak a hagyományápoló szervezetekhez.