Már három hete folyik a tanítás az egyetemen, az elsőévesek, a gólyák lassan hozzászoknak a nagyvárosi élethez. Felfedezik a lehetőségeket, ismerkednek a kollégiumban az óráik után. Az Európa Kollégium immáron tizedik éve nyújt elszállásolást az Újvidéken tanuló egyetemistáknak, a 2024/2025-ös tanévben 72 elsőéves, szinte mindegyik vajdasági, magyarlakta településről érkező hallgató költözött be. Szórakozási, ismerkedési és sportolási lehetőséget kaptak, megkértük őket, meséljenek eddigi élményeikről és tapasztalataikról.
Bruker Denis: Az egyetemi élet teljesen más világ. Új környezet, új város, új társaság. A fiatal gyermekből a tanulmányai után érett felnőtt válik. Nagyon fontos, hogy az ember megtanuljon önálló életet élni, és ebben az egyetemi évek sokat segítenek. A kollégium sok mindent biztosít, többek között a barátkozást is. Közéleti estek, színházi előadások teszik széppé a kollégium lakóinak életét. A színes program mellett a nevelőtanárok minden problémában tudnak segíteni, megkönnyítve ezzel a beilleszkedést a városi életbe. Számomra is fontos ez a gesztus, ugyanis Topolyáról származom, ami lényegesen kisebb város, mint Újvidék. Tanulmányaimat a Természettudományi Karon kezdtem, turizmus szakon.
Francia Henrietta: Minden kezdet nehéz, azt mondják, és mint az idősek, én is ezt mondogatom most magamnak. Sosem ijedtem meg a hatalmas akadályoktól, így hát arra a döntésre jutottam, hogy gyávaság lenne a részemről nem élni a kívánkozó alkalommal. Tehát beiratkoztam a Jogi Karra. Mindenkinek, aki nem anyanyelvi szinten beszéli az államnyelvet, okozhatnak némi fejfájást a cifra kifejezések. A nagyérdemű szereti a kedves, bátorító beszédeket, azt hallani, hogy az, amit szörnyűnek hittek, nem is az. Én viszont az igazságot szeretem. Saját élményeimre támaszkodva új dolgokba belevágni, bármilyen hétköznapinak is tűnik az, sosem könnyű. Megértést és türelmet igényel. Sokszor nem tudja az ember, hogy hol a feje. Viszont – az optimisták szavaival élve –, ebből is ki lehet, és ki kell hozni valami jót. Mindegyik kihívás erősebbé tesz bennünket, és a káoszban is találhatunk valamit, amin nevetni lehet. Hogy milyen a kollégiumi élet? Azok számára, akik a szobájukban töltik az időt, változatlan. Bár az ágy igazán kényelmes, tanulásra is megfelelő. A tarka közösségben az ember akarva-akaratlanul is talál magának ismerősöket és barátokat.
Szvircsev Rafael: A kollégiumi élet felülmúlta elvárásaimat. Mindig van valaki, akivel lehet pingpongozni, főzni, meccset nézni, vagy akár tanulni. Az egyetemista létet még meg kell szoknom. Mindent egyedül kell intéznem, és más, mint a középiskola, de szeretem, amit választottam, és meg fogom szokni. Szabadkai vagyok, Újvidéket is el kell fogadnom. Kirándulni számtalanszor voltam már itt, itt élni azonban teljesen más. A tömeg, a rengeteg buszjárat nem tetszik, viszont a sok kávézó és szórakozóhely igen.
Rapos Lenke: Az egyetemi és a kollégiumi élet számomra egyaránt mozgalmas és élményekkel teli. Az egyetemi teendőkbe még kicsit bele kell rázódni, de a kollégiumban szinte rögtön otthon éreztem magam. Az elmúlt pár hétben, úgy érzem, hogy nagyon jól sikerült beilleszkednem és feltalálnom magam, a szaktársaimmal is nagyon jó kapcsolatot sikerült kialakítanom, és a kollégiumban is jó barátokra találtam. A nagyvárosi élettel kapcsolatban nincsenek nagy elvárásaim, mivel én középiskolás éveim alatt is naponta utaztam rövid távon, ezért ez nem új élmény nekem. Jelenleg a mezőgazdasági egyetemen tanulok, tájépítész szakon.
Nyitókép: Három hete költöztek be az Európa Kollégiumba a gólyák (Fotó: Ótos András felvétele)