A Shakespeare Fesztivál főműsorában a čortanovci Stanković-villában, a hagyományos nemzetközi színházi rendezvényen július 2-ától 4-éig három érdekes produkciót láthatott a közönség. Vastapssal jutalmazta a publikum a Des Lumières et des Ombres francia színház művészeit, akik a Hamlet tragédiája című előadással nyitották meg a čortanovci Stanković-villában a rangos színházi szemlét.
Ezen az egyedülálló színházi fesztiválon az előadásokat a színészek a Stanković-villában a szabad ég alatt játszották, mint Shakespeare korában.
A főprogramban léptek fel az észak-macedóniai színészek. A Bitolai Nemzeti Színház társulata a History of motherfuckers c. előadással nyerte meg a nézőket. William Shakespeare-nek ez a Coriolanus c. kései tragédiája, amelyet Vedrana Božinović adaptált. Urbán András rendező szerint az előadás nem politizál, hanem az emberrel és a közösségével foglalkozik.
– Senki nem szereti Coriolanust, a Shakespeare-tragédia címszereplőjét, aki azonban valós személy és őszinte. Titokban egyezünk azzal, amit ő hangoztat. Ő kimondja azt, amit mi nem merünk. Ha diplomata lenne, ha hajlandó lenne arra, hogy gyengéd hazugságokkal éljen, ami a demokratikus társadalom előfeltétele, mi nem beszélnénk róla. A hazugság nem édes, nem is gyöngéd. Véres és könyörtelen. Az igazság és az őszinteség mégis az igazi művészet előfeltétele. Még akkor is, amikor hazudunk, az őszinteség poklát járjuk, hogy a művészi aktus valósággá váljon. Legalábbis abban a művészetben, amelyről érdemes beszélni – hangsúlyozta Urbán.
A központi fesztivál helyszínén zajló programot Nikita Milivojević My Shakespeare című műve zárta Anita Mančić, Vojislav Brajović, Svetozar Cvetković, Boris Isaković, Dragan Mićanović színművészekkel, Teodora Marčeta fiatal színésznővel és Marina Medenica jelmeztervezővel. E beszélgetős műsorban néhány jeles színészünk apró „vallomásokon”, személyes színpadi tapasztalatán keresztül próbálta megválaszolni azt a kérdést, hogy miért még mindig Shakespeare a legtöbbet játszott drámaíró, és darabjaiban való alakításokat miért tekintik a legigényesebb színészi feladatnak.
A színházban nincs szebb látvány a telt háznál, és nincs szebb zene az előadás utáni vastapsnál. Ez ismétlődött meg minden este az idei Shakespeare Fesztiválon. Ilyen esetekben mondjuk: a csapatot, amely győz, nem kell cserélni! – ez volt a véleménye Nikita Milivojevićnak, a nemzetközi megbecsülésnek örvendő rendezőnknek, fesztivál megalapítójának és igazgatójának.
A kísérőprogramok keretében a fesztivál közönsége Újvidék Művelődési Központjában megfilmesített Shakespeare-darabokat láthatott: a Coriolanus (2011) címűt Ralph Fiennes rendezésében és címszerepében. Az alkotásban Brian Cox, Gerard Butler, Vanessa Redgrave mellett Dragan Mićanović és Slavko Štimac hazai színészek is játszottak. A rendező a szerb fővárost a forgatás helyszínéül a kedvező árajánlat miatt választotta, később aztán kijelentette: „Belgrád nagyon erősnek tűnik a filmvásznon, olyan hatalmas, mint Róma! Nagyon elégedett voltam a helyszínekkel és a munkakörülményekkel. Kiváló forgatócsoporttal és remek színészekkel dolgoztam.”
A Julie Taymor rendezte The Tempest (A vihar, 2010) c. játékfilmben Helen Mirren ragyogó színésznőt láthattuk a Shakespeare Prosperójának a szerepében.
Az idei júliusi Shakespeare Fesztivál októberben folytatódik, amikor a szervezők meghívására a Sardegna Teatro és a Compagnia Teatropersona társulat a Macbeth híres olasz produkcióját Macbettu címmel a székvárosi Szerb Nemzeti Színház színpadán mutatja be.
Shakespeare művei azért időtállók, mert általános emberi élethelyzetekről szólnak. A rendezők minden korban arra törekednek, hogy aktualizálják a mondanivalót.
