A szeptemberi iskolakezdés jelentős változás az első osztályba indulóknak, hiszen új környezetben, új elvárások szerint kell teljesíteniük. A nagyobb gyerekek szintén izgatottan várják a vakáció végét, például azért, mert végre találkozhatnak az osztálytársaikkal. Az önfeledt nyári kikapcsolódást követően senkinek sem egyszerű gyorsan visszarázódni a mindennapokba. Sok múlik azon, hogy van-e az iskolában egy lelkes pedagógusokból álló csapat, akik a gyerekekért dolgoznak, és akikhez minden tanuló szívesen megy vissza szeptemberben. Urbán Zsuzsannával, a zentai Stevan Sremac Általános Iskola igazgatónőjével arról beszélgettünk, hogy hogyan hangolja rá a gyerekeket egy általános iskola a szeptemberi iskolakezdésre.
Hogyan készül egy általános iskola az elsősök fogadására?
– A leendő elsősök már májusban meglátogatják az iskolát, szerencsére nekünk a zentai óvodákkal nagyon jó az együttműködésünk. Általában a negyedikesekkel találkoznak, hiszen az ő tanító nénijükkel fogják tölteni a következő négy évet. Ilyenkor ismerkedés zajlik, a gyerekek kézműveskednek, játszanak. Ezt követően június végén van egy szülői értekezlet, ahol a szülők megtudják, melyik osztályba, melyik tanító nénihez vagy tanító bácsihoz kerül a gyerekük. Ilyenkor fontos, hogy a szülők és a gyerekek közösen ismerkedjenek az iskolával és a tanító nénivel. Az elsős tanítóink részt vettek képzéseken, ahol megtanulták, milyen játékokkal és foglalkozásokkal könnyíthető meg ez az ismerkedési folyamat. A leendő elsősökkel tehát már a nyáron el kell kezdeni foglalkozni. A tanítás első napján üdvözöljük őket, ezután indulhat a komolyabb munka.
A nagyobbakat hogyan várják vissza?
– Jó, ha van évnyitó, amelyen az iskola köszönti a tanulókat. Ezután a fölsősök az osztályfőnökükkel, az alsósok pedig a tanító nénivel találkoznak, mindenki a saját osztályában. Ilyenkor nagyon fontos a gyerekek tájékoztatása az előttük álló tanévről. Megkapják az első, többnyire még ideiglenes órarendet, megismerkednek az új tanárokkal, megtudják, miről fognak tanulni az elkövetkező évben. Azt is el kell nekik mondani, hogy milyen füzetre, felszerelésre lesz szükségük. Szerintem az is fontos, hogy iskolán kívüli programokat szervezzünk a gyerekeknek. Mi igyekszünk elvinni őket minden, a városközpontban megrendezett programra, színházba, különféle foglalkozásokra is sokat visszük őket. A falusi gyerekek beutazását is igyekszünk megoldani, hiszen egész más élmény a színházban látni egy előadást, mint az iskola ebédlőjében. Úgy látjuk, hogy a gyerekek nagyon igénylik ezeket a foglalkozásokat, talán azért, mert otthon mind kevesebb a közös családi program, és emiatt szükségük van a figyelemre. A gyerekek tehát nemcsak azért szeretik az iskolán kívüli programokat, mert akkor nem kell részt venniük a tanításon, hanem azért is, mert szükségük van erre a törődésre.
Az iskolakezdés anyagilag is megterhelő lehet a családok számára. Ezt a problémát hogyan tudják kezelni?
– A Magyar Nemzeti Tanács, akárcsak az előző években, idén is kezdőcsomaggal segíti a magyar nyelvű első osztályba induló gyerekeket. Ez a csomag idén is különféle iskolaszereket tartalmaz, mint például füzeteket, vonalzót, tolltartót, xilofont. A szülőket erről tájékoztattuk, hogy fölöslegesen ne vásárolják meg ezeket a dolgokat. Ezenkívül a roma tanulók további csomagot is kapnak, ami a szociális központtal való együttműködésünknek köszönhető.
Mi a tapasztalat, mennyi időbe telik, míg a gyerekek visszarázódnak a tanulásba?
– Mivel a gyerekek mindent nagyon hamar megszoknak, így ezzel sem szokott gondjuk lenni. Ők még nagyon rugalmasak, ráadásul előre tudják, hogy szeptemberben megkezdődik a tanítás. Készülnek rá, valamilyen szinten várják is, mert ugyan szeretik a nyarat, de mégiscsak izgalmas az iskola. Találkozhatnak a társaikkal, új tolltartót vagy táskát kapnak, az új tanárokra is kíváncsiak. A gyerekeknek tehát nem jelent problémát az iskolakezdés, számukra ez egy természetes folyamat. Ettől függetlenül érdemes a változó világhoz a tanításnak is alkalmazkodnia. Mi azzal igyekszünk a gyerekek figyelmét lekötni, hogy jobban felszereljük az iskolát: laptoppal, kivetítővel. Az már nem elég nekik, hogy előttük áll a tanár, és ő magyaráz. Ez a generáció már abba született bele, hogy villog a tévé, a laptop, a számítógép, csörög a mobiltelefon. Szinte babakoruktól fogva használják ezeket az eszközöket. Tehát az iskolákat is fel kell szerelni ezekkel az eszközökkel, hogy érdekesebbé tegyük a tanítást a gyerekek számára.
A zentai Stevan Sremac Általános Iskola épületeiben összesen nyolc magyar nyelvű tagozatot indítanak – mondta el Urbán Zsuzsanna igazgatónő.
– A Thurzó Lajos Általános Iskolában csak magyar nyelven folyik a tanítás, itt két új tagozatot sikerült megnyitnunk. Igazság szerint három első osztály indítása lett volna az ideális, mivel három negyedikes magyar tagozatunk volt. A November 11. kihelyezett tagozaton szintén két magyar nyelvű osztályt nyitottunk meg, illetve itt egy osztályban szerb nyelven is folyik majd a tanítás. Az Emlékiskolában szintén két magyar nyelvű tagozatot nyitottunk, azzal, hogy itt szerb nyelvű elsős osztályt nem sikerült indítanunk – magyarázta az igazgatónő, aki hozzátette, hogy idén 162 kisgyerek kezdi meg iskolai tanulmányait, egy-egy osztályba pedig jellemzően tizennyolc-tizenkilenc elsős fog járni. Tornyoson hagyományosan egy tagozat nyílik, Felsőhegyen pedig tizennégy elsős indul iskolába, de itt is megkapták az engedélyt egy magyar tagozat megnyitására. Keviben és Bogarason az eddigiekhez hasonlóan kombinált tagozat működik az alsósok számára.
