Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 59. évfordulója alkalmából tegnap este 56 gyertya lángja címmel megemlékezést tartottak a zentai Művelődési Házban a helyi önkormányzat és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási központ közös szervezésében. A műsor keretében felléptek a Zentai Magyar Kamaraszínház színművészei és a Kosztolányi Dezső Színház Színházi Műhelyének színinövendékei Kálló Béla rendezésében. Az ünnep szónoka mgr. Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke volt.
(Fotó: Gergely Árpád)
1956. október 23. az elnyomás elleni példás küzdelemre és a szabadság szeretetére emlékeztet bennünket – nyitotta meg az estet Kormányos Katona Gyöngyi, az ünnepi műsor vezetője, majd hozzátette, ez a dátum nem csupán számunkra, hanem a 20. század világtörténelmében még számos más nép számára közös ünneppé vált.
Hajnal Jenő ünnepi beszédében hangsúlyozta: ezek az alkalmak, amikor jeles nemzeti ünnepeinket üljük, elképzelhetetlenek lennének a zentaiak példás küldetés- és nemzettudata nélkül. „Szívemben lyukas zászlók égnek”, érezte Zalán Tiborral együtt, majd elmondta, a számadás ma arról szól, hogy ezekben a napokban, az 56-os szabadságharc évfordulóján világszerte arra az eseményre emlékezzünk, amely a 20. századi magyar történelem talán egyetlen általánosan nagyra értékelt pillanata, és amit a Magyar Nemzeti Tanács épp tíz évvel ezelőtt a délvidéki magyarság nemzeti ünnepévé nyilvánított. A jelenkor nagy változásai idején, amelyek átformálják a sorsunkat is, rajtunk is múlik, hol lesz szilárd, biztos és kiszámítható a jövő. És éppen 1956 példáján láthatjuk, hogy az élet egészében becsületügy, és emlékeznünk kell, a haza nem eladó, úgy kell nekünk is keresnünk az igaz és erkölcsileg járható utat, ahogyan azt ’56 hősei és mártírjai tették.
