2024. július 17., szerda

Kettős jubileum Oromhegyesen

Az elmúlt hétvégén kétszeres jubileumot ünnepeltek meg az oromhegyesiek. Szombaton délután hálaadó szentmisével vette kezdetét a falusi, Szent Mihály-templom centenáriumának és Oromhegyes 160 évvel ezelőtti megalapításának alkalmából megrendezett ünnepségsorozat. A mise után az ünneplők a falu temetőjében lerótták kegyeletüket az elmúlt 100, illetve 160 évben elhunytak sírjánál, majd a Faluházban kiállítással és könyvbemutatóval egybekötött ünnepi összejövetelen vehettek részt a falubeliek és a településre látogatott vendégek.

Az előadás-sorozatot a zalaszentgyörgyi Gyertyafény egyházi kórus nyitotta meg énekével, majd mgr. Dévavári Beszédes Valéria tartott előadást Oromhegyes kialakulásáról. A néprajzkutatót Valkay Zoltán követte, aki a falu szakrális helyeit vette sorba vetítéssel egybekötött előadásán. Ezt követően mutatták be Az oromhegyesi templom 100 éve című kiadványt és a (Majdnem) népszámlálások Oromhegyesen 1856 és 1870 között című könyvet. Ez utóbbi, a Jubileumi Kiadványok 4. köteteként megjelent könyv az 1856 és 1870 között keltezett egyházközségi és iskolai iratok alapján íródott. E dokumentumok között nem hivatalos népszámlálási és tanodalátogatási jegyzéki adatokra is rábukkantak, s ezeket foglalja össze ez a kiadvány.

Az előadást követően a falu templomában a magyarkanizsai Angelus és a zalaszentgyörgyi énekkórus hangversenyén vehettek részt az ünneplők.

Az Ars Sacra, a VI. Szakrális művészetek hete keretében megrendezett ünnepségsorozat vasárnap délelőtt a templom búcsújával folytatódott. Oromhegyesen, illetve az akkor még Tetűhegyesnek nevezett településen 1863-ban még csak az egyetlen kis iskolában tartottak istentiszteletet évente egyszer, szeptember 29-én, Szent Mihály napján. A kápolna építésének a gondolatát legelőször a közeli Adorjánból érkező Witt Ignác adminisztrátor vetette fel, azonban a Kanizsáról érkező bizottság elvetette a kérést. 1908-ban azonban Szabados Pál plébános kiharcolta a templom felépítését. Az építkezésre sok adományt jött össze, a szegények pedig 150 000 téglát égettek ki a falutól nem messzire lévő téglagyárban, és 1912-re végre felépült a templom, de parókiája és állandó papja még nem volt. 1925-ben Koncz Dezső káplánt nevezték ki az oromhegyesi plébániára, és ettől kezdve mindennap tartottak istentiszteletet.