Vasárnap délután ft. Nagy József atya felszentelte az Osgyáni-keresztet a település nyugati bejáratánál. A kereszt újjáépítése során felhasználták az előző maradványait, valamint kovácsoltvas kerítéssel és kivilágítással is ellátták. Az eseményt megtisztelte jelenlétével Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, és Homolya Ákos, az önkormányzat civil szervezetekkel és városrendezéssel megbízott tanácstagja is, valamint a zentai keresztény hívek is szép számban megjelentek.
Rácz Szabó István, a Jézus Szíve-templom koordinátora a helyszínen elmondta, hogy a Zentai Csata után nagyjából 50 évig Zenta területe lakatlan vidék volt.
– Mária Teréziának köszönhetően az újratelepítés az 1750-es évek körül kezdődött meg. Katolikus magyarokat telepítettek Felvidékről, illetve a mostani Magyarország északi részéről. Egykoron itt állt az első kőből készült kálvária, és amikor 1883-ban a kálváriát betelepítették a mostani Felsővárosi temetőbe, akkor Osgyáni László a keresztút helyére állította a kőkeresztet. Az az 1970-es évekig ott állt, majd ledőlt és összetört. A keresztről kevés írásos emlék maradt fent, de annyi biztos volt, hogy fehér márványból készült. Több ízben is próbáltuk rendbe hozni a keresztet, míg végül sikerült. Osgyáni Lászlóról annyit lehet tudni, hogy két alkalommal egy-egy évre betöltötte Zenta főbírájának a tisztségét. Földterületei voltak a Likasi út közelében, ahol fakeresztet is állított. A kereszt felújítását dr. Gulyás Gizella, a Boros Gyevi család, Zenta község önkormányzata és a zentai katolikus hívek támogatták – fogalmazott Rácz Szabó István.
A koordinátor hozzátette, hogy a kereszt fontos szerepet tölt be, hiszen amikor egy utazó beérkezik a településre, akkor tudja, hogy egy keresztény városba lép be.
A szertartáson a Musica Sacra Énekkar énekelt, a rekonstrukciós munkálatokat Posztós Attila kőfaragó és Hanák Zoltán kovácsmesterek végezték.
Nyitókép: Az Osgyáni-keresztet ft. Nagy József atya szentelte fel a hívek körében (Gergely Árpád felvétele)
