Nyugodtan várta Vlagyimir Putyin a hétvégi orosz elnökválasztás eredményét. Mindent biztosított ahhoz, hogy megőrizze tisztségét és ismét megkapja a szavazatok többségét. És láss csodát! – bejött a számítása: példátlanul magas részvétel mellett, a voksok bő 87 százalékával triumfált. Megérte tehát annyi időt és energiát beleölni a hosszas előkészületekbe, előrelátó intézkedésekbe, amelyek részeként (2020-ban) még az alkotmányt is módosították a javára, illetve elvárása szerint. Lényegében azért, hogy az elnökválasztás új szabályai biztosítsák számára a hosszabbítást, vagyis posztja megőrzését a hatalom csúcsán. Még akár két teljes elnöki ciklusra is, vagyis hat-hat évre, a 2018 előtti négyéves mandátumok helyett. Az újításnak köszönhetően, ha (a lakosság zöme is úgy) akarja, akár 2036-ig államfő maradhat.
Legutóbbi választási győzelmének köszönhetően immár ötödik elnöki mandátumát kezdheti meg (a májusban várható beiktatása után). A legfelsőbb politikai szinten indult pályája elején azonban még szavazni sem kellett rá, mert 1999 végén Borisz Jelcin leköszönő államfő (ideiglenesen) ráruházta a hatalmat, amelyet 2000-ben a választáson a nép is megerősített. Azóta egyszer kormányfőként is állta a sarat, Dmitrij Medvegyev elnök mellett, akivel jól megértik egymást.
Lassan negyedszázados regnálása alatt a saját követelményeinek megfelelően alakította át Oroszországot, ahol személyes uralmi rendszert épített ki. A módszereit és eljárását sokan diktatórikusnak, vagy jobb esetben autokratikusnak tartják, míg mások hazafiasnak és az orosz nemzeti érdekekkel már-már teljesen egybecsengőnek.
Az eltelt több mint két évtizedben saját, korrupt klientúrát épített ki, hűséges társakkal, miközben ellenfeleit, politikai ellenlábasait háttérbe szorította, külföldre száműzte, vagy – mint riválisai híresztelik róla – maffiaszerű keresztapaként megölette. (Beszélik, hogy az ő utasítására végeztek egyik leghűségesebb régi szövetségesével és barátjával, Jevgenyij Prigozsin oligarchával, szabadcsapat-vezérrel is. Magánrepülőgépe ugyanis röviddel azután zuhant le vele, s legközelebbi munkatársaival együtt, hogy zsoldosai élén tavaly zendülést szervezett, amely ugyan kudarccal végződött, de megtépázta Putyin tekintélyét.)
Több háborút is indított, amelyek közül a legveszélyesebb az Ukrajna elleni agresszió. Putyinék ezt hivatalosan különleges katonai műveletnek nevezik, amelybe szerintük a Nyugat és a NATO felelőtlen viselkedése miatt kellett belekezdenie az orosz haderőnek.
A külső ellenség már számtalan bírálatot kapott a Kremlből. A kritika, sőt a fenyegetés az elnökválasztás előtti napokban sem maradt el.
A dörgedelmes szavakat Putyin fogalmazta meg. Az elnökválasztás március 15-ei kezdete előtt két nappal ráadásul ismételten megfenyegette a Nyugatot.
Megüzente neki, hogy más területekre is átterjed az ukrajnai háború, ha az Egyesült Államok csapatokat küld a kijevi kormányerők megsegítésére.
Ugyanabban az interjúban azt is közölte, hogy Oroszország haditechnikailag készen áll az atomháborúra, bár – mint kifejtette – nem hiszi, hogy a helyzet idáig fajulna. Elsősorban azért nem, mert szerinte az USA-ban akad épp elég szakértő az orosz–amerikai kapcsolatok megfelelő kezeléséhez. Ha ez mégsem sikerülne – tette hozzá sokat sejtetően –, hazája nukleáris ütőereje korszerűbb, mint bármelyik országé. És egyébként is a „fegyverek azért vannak, hogy használni lehessen őket”. Kijelentette egyúttal, hogy Oroszország csak akkor vetné be az „atomot”, ha a léte, vagy a szuverenitása és a függetlensége kerülne veszélybe.
Putyin feltételezhetően 5580 nukleáris robbanófej felett rendelkezik. Ám az atomgombot hivatali elődje is megnyomná. Dmitrij Medvegyev az utóbbi két évben már többször fenyegetőzött nyilvánosan azzal, hogy a Nyugat az orosz atomcsapásokat kockáztatja, ha túl vehemensen támogatja Ukrajnát, netán oda csapatokat küldene, esetleg külső támadás érné a Moszkva által bekebelezett ukrán területeket.
Az Ukrajna elleni invázió kezdete óta rendszeresen hajmeresztő nyilatkozatokat és fenyegetéseket megfogalmazó Medvegyev legutóbb a főellenségnek tartott Egyesült Államoknak is üzent. Pontosabban az elnökének. Joe Bident március elején „egy őrült, értelmi fogyatékos” személynek és hazája szégyenének minősítette, „aki a fejébe vette, hogy a pokolba ráncigálja az emberiséget”. Felrótta neki ugyanakkor, hogy „aktívan és kitartóan próbálkozik a III. világháború kirobbantásával”.
Napokkal később – hasonló stílusban – a „ritka idióta” kategóriába sorolta be. (Rajta kívül már mások is durva kifejezésekkel illették a 81 éves Bident, sőt megkérdőjelezték szellemi frissességét, alkalmasságát is. Az államilag ellenőrzött orosz médiában általában a „szenilis” címkére jogosult.)
A kulturált beszéd színvonalától jócskán eltérő és a diplomácia nyelvezetétől teljesen idegen fogalmazásra talán épp Biden korábbi durva szavai sarkallták. Az amerikai elnök március 7-én (évértékelő beszédében) is élesen bírálta hivatali elődjét, legfőbb belpolitikai riválisát, Donald Trumpot és Oroszországot. Ám aligha ezek a megjegyzései idegesítették fel Medvegyevet.
Joe Biden (Fotó: AP via Beta)
A volt orosz államfő sokkal inkább Biden februári, esetleg korábbi – Moszkvában tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak tartott – kijelentései miatt vághatott vissza. Az amerikai elnök ugyanis februárban egy San Francisco-i adománygyűjtő kampányrendezvényen „őrült sz**házinak” nevezte a 71 éves Putyint. Nem sokkal később pedig őt és gengsztereit tette felelőssé Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus (közelmúltbeli) haláláért. Mondott még cifrábbakat is. Két éve (röviddel az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete után) többször is rásütötte a háborús bűnös, majd a mészáros bélyeget. Nem sokkal 2021-es hivatalba lépése után pedig a gyilkosok közé sorolta. Az így „megszólított” Putyin akkor gyorsan válaszolt, jó egészséget kívánva az újdonsült amerikai vezetőnek, majd azt fejtegette, hogy Biden valójában a saját tulajdonságait vetítette ki rá, amikor gyilkosnak titulálta őt.
Most, hogy az Egyesült Államokban megkezdődött a felkészülés az idei elnökválasztásra, Putyin is elmondta a véleményét. Március 13-ai interjújában arról biztosította az USA polgárait, hogy „semmilyen módon” nem avatkoznak be „semmilyen választásba”. És minden vezetővel együttműködnek, akiben az amerikai szavazók megbíznak.
Donald Trump (Fotó: AP via Beta)
Hülyeségnek nevezte azt az állítást, hogy az előző kampányban Trumpot támogatták. Ennek ellenére egyre többen tartanak attól, hogy Moszkva ezúttal (is) megpróbálja befolyásolni és – különböző propagandaeszközökkel – rávenni az amerikaiakat, hogy november 5-én szavazzanak a volt elnökükre. Merthogy ismét a populista és nagyszájú (nem mellesleg tavaly szexuális zaklatásért elítélt, s korábban megannyi törvénysértéssel megvádolt) 77 éves Trump lesz Biden kihívója, sőt már-már biztosra veszi, hogy le is győzi.
Az viszont bizonytalan, hogy Moszkva hallgat-e majd rá. Mármint Trumpnak arra a minapi javaslatára, hogy Oroszország támadja meg bármelyik NATO-tagállamot (értsd: Washington szövetségesét), amelyik szerinte az elvártnál kevesebbet költ saját védelmére, hadseregére. Ha ilyen agresszióra sor kerülne, világháború következne. Esetleg csak Trump behódolása Putyinnak. Legalábbis Biden így látja, s ígéri, ő ilyet soha nem tenne.
Nyitókép: Vlagyimir Putyin (Fotó: AP via Beta)
