A Közlekedésbiztonsági Ügynökség adatai alapján a nyári szabadságok idején, vagyis július eleje és szeptember vége között történik a legtöbb baleset a közutakon Szerbiában. Minden harmadik balesetnek ebben az időszakban van halálos áldozata. A statisztika azt mutatja, hogy éves szinten ez alatt a három hónap alatt a közutakon 159 ember hal meg közlekedési balesetben, és mintegy 5500-an sérülnek meg, vagyis naponta két ember veszti életét átlagosan, és mintegy 60-an sérülnek meg. A gyerekek leggyakrabban utasként sérülnek meg, vagyis autóban ülve. Gyakrabban mint gyalogosként, vagy kerékpárral, ezért a szakemberek továbbra is hangsúlyozzák, hogy nagyon fontos a gyermekülés az autóban, illetve a biztonsági öv használata.
A balesetek számának növekedése összefüggésben van azzal, hogy az elmúlt tíz évben megkétszereződött a személygépkocsik száma a közutakon, ugyanakkor Szerbia átutazó ország, nagyon sok vendégmunkás halad át az országon ebben az időszakban, illetve sokan, hazai állampolgárok, vagy külföldiek, a szerbiai autópályát használják, hogy eljussanak a montenegrói, az albán, a bolgár, a horvát vagy a görög tengerpartra, majd pedig vissza haza. Az órákig tartó várakozás a határon sem sokat segít az utasok biztonságának megőrzésében, különösen a nyári hőség miatt. Már a várakozás elfárasztja a sofőrt, nemhogy még az előtte álló út.
A statisztikai adatok arra mutatnak rá, hogy a nyári hónapokban a halálos kimenetelű balesetek száma magasabb a kora reggeli és a késő esti órákban. Az emberek ugyanis arra törekednek, hogy ne a tűző napon vezessenek, hanem az esti és a kora reggeli órákat használják ki az utazásra. A balesetek leggyakoribb oka a gyorshajtás, a megengedett sebesség túllépése, továbbá a közlekedési szabályok figyelmen kívül hagyása, az elsőbbség meg nem adása, a közlekedési helyzet helytelen felmérése. Mégis az év ezen időszakában a balesetek mintegy 35 százalékát a fáradság okozza, ilyenkor ugyanis kevésbé összpontosítunk az útra, csökken a reakcióképesség, a megszunnyadt vezető pedig nem csak a saját életét és egészségét, hanem az utasait és a közlekedés többi résztvevőjét is veszélyezteti.
A zene, a nyitott ablak, a kávé, vagy az energiaital nem űzik el a fáradtságot, csupán téves érzetet váltanak ki a vezetőben, aki azt gondolhatja, hogy keresztülment rajta a fáradtság – állítják a közlekedési szakemberek. Rámutatnak, csakis az alvás segít a helyzeten, mégpedig 6–9 óra alvás űzheti el a fáradtságot. Ezért van szükség az út eltervezésére, az autó állapotának ellenőrzése mellett meg kell tervezni az utat is. Kipihenten, egészségesen ülhetünk csak a kormány mögé, és 2-3 óránként szükséges beiktatni rövidebb, 15 perces pihenőket. Oda kell figyelni a folyadékpótlásra is, mindenekelőtt vizet javasolnak a szakemberek, míg a klímát úgy kell beállítani, hogy ne legyen túl nagy különbség az utazófülke hőmérséklete és a külső hőmérséklet között. A közlekedési szakemberek szerint ne éjjel vezessünk, azt a napszakot pihenéssel kell tölteni.
Készül az új közlekedésbiztonsági törvény, amelyben a súlyos baleset okozóitól akár tartósan is elvehetik majd a személygépkocsit, még akkor is, ha a járművet bérelték, kölcsön vették, erről Mirko Koković, a Közlekedésbiztonsági Ügynökség igazgatósegédje számolt be, közölte a Tanjug. Rámutatott, akiktől ideiglenesen veszik el a járművet, megtörténhet, hogy két évig nem kapják azt vissza, és az elkobzott időszakra végül őrzési díjat is kell fizetniük. Legalábbis a közlekedési szakemberek ezeket az Európában létező szigorításokat szeretnék átírni a közlekedésbiztonsági jogszabályba, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hatásos visszatartó ereje van ennek az intézkedésnek.
Nyitókép: Pixabay
