A mindenkori szülők legfőbb szerepe és egyben legfontosabb feladata, hogy boldog, értelmileg és érzelmileg kiegyensúlyozott, magabiztos és sikeres felnőtteket neveljenek a gyermekeikből. A gyereknevelés minden szülő számára kihívásokkal és buktatókkal teli feladat, senki sem születik profi szülőnek. Különösen, hogy napról napra merülnek fel nevelési dilemmák és megoldandó feladatok, és mindig új helyzetekkel kell szembenézni. Bármennyire is szeretjük a gyermekeinket a személyiségünk miatt és a körülmények hatására olykor jó, máskor rossz döntéseket hozunk, amelyeknek kedvező vagy kedvezőtlen következményeivel sokszor jóval később szembesülünk, amikor már tehetetlenek vagyunk.
A szülői szerep nemcsak az élet egyik legfontosabb, hanem talán legbonyolultabb feladata volt és marad is. Erre semmilyen képzés sem készít fel bennünket, a korábbi személyes tapasztalatainkra, a családi mintákra, a nevelésről tanultakra, a megérzéseinkre és az érzelmeinkre hagyatkozunk. Ezért vagy jól csináljuk, vagy rosszul, de többnyire így is, úgy is. Mindig sok a dilemma a gyermeknevelésben. Előfordul, hogy az első és a második gyermek nevelése között óriási a különbség, mert tanulunk a korábbi tévedéseikből. Ez a második gyermek számára kedvező, az első gyermek esetében azonban már nincs javítási lehetőség. A gyereknevelés során elkerülhetetlenek a konfliktusok, és fontos, hogy tudjuk, hogyan kezeljük ezeket a helyzeteket. Ezt persze nem mindig sikerül úgy megoldani, ahogyan szeretnénk. Bármennyire is tisztában vagyunk azzal, hogy elméletben hogyan kellene rendezni, ha időszűkében vagyunk és kapkodunk, akkor inkább élünk vagy visszaélünk a szülői tekintélyünkkel, és esélyt sem adva a gyerekünknek, megmondjuk a tutit. A határok meghatározása és betartatása is fontos, mert segít megőrizni a rendet és fegyelmet, valamint biztonságot nyújt a gyereknek, de sokszor ehhez se erőnk, se türelmünk nincs a napi taposómalom után, inkább engedünk, és nem tartjuk be a saját normáinkat. Akárcsak a következetesség ügyében, ami szintén nagyon fontos, mert a csemetéknek szükségük van a következetes szabályokra és viselkedésre, hogy érezzék, biztonságban vannak. A gyermekek gondozása és nevelés kétségtelen, hogy mindig kihívást jelent, amiben nehéz mindenkor hibátlanul helyt állni.
A mai világban pedig egyre bonyolultabb és nehezebb feladat szülőnek lenni, különösen jónak és sikeresnek lenni a gyermeknevelésben. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a családi és a nemi szerepek átalakultak, ezzel eltűntek a korábban bevált évtizedes vagy évszázados párkapcsolati és szülői minták is, amelyek fogódzót jelentettek. Ezzel együtt megváltozott az életmód, ami miatt kitolódott a házasságkötés, a gyermekvállalás ideje, a munkavállalás időtartama és átalakult a család szerkezete is.
Jórészt eltűntek a több, két vagy három generációt felölelő nagycsaládok, amelyekben lehetett támaszkodni a nagyszülőkre. Napjainkban a kisgyermeket nevelő családos férfiak és a nők túlnyomó többsége dolgozik, ezért viszonylag kevés időt vannak otthon. A mai szülők nagy problémája az időhiány, hiszen a munkahelyi elvárások egyre inkább növekszenek. A hosszabb munkaidő, a munkahelyi stressz és a folyamatos teljesítménykényszer mind szűkítik azt az időt, amit a gyermekeikkel tölthetnek. Régebben ezt a problémát a nagyszülők segítettek orvosolni. Manapság sok esetben a szülők mögött nem állnak segítő nagyszülők, vagy még ők maguk is dolgoznak, így nem tudnak segíteni az unokák nevelésében. A gyors és modern életforma pedig oda vezetett, hogy a szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel, akiket így sokszor az oktatási intézmények, a barátok, az utca vagy éppen az internet és a közösségi média világa „nevel”. A kötetlen munkaidő miatt a családtagok sokszor nem is ülnek le egy asztalhoz, mert mindenki más időpontban étkezik haza.
Elmaradnak a családi beszélgetések vagy egyszerűen csak felületessé válnak, mivel mindenki túlterhelt. A felnőttek a munkahelyi kötelezettségeik miatt, az apróságok az iskola és azon kívüli tevékenységek miatt leterheltek, sokszor idejük sem marad gyereknek lenni. Mindez rossz a szülőnek és az utódnak is, mert eltávolodnak egymástól, és végül mindenki éli a saját életét, ami ki tudja, mit eredményez és hova vezet a rossz társaság vagy a szerencsétlen körülmények hatására.
A szülők számára az új technológiák megjelenése és fejlődése, a multimédiás eszközök elterjedése nemcsak megkönnyítette a mindennapi életet, hanem új kihívásokat is hozott. A gyermekek ugyanis nagyon kitettek az online világ káros és léleknyomorító befolyásának, hatásainak és veszélyeinek, ezért a szülőknek folyamatosan figyelemmel kell kísérniük az internetes tevékenységeiket. Ehhez nekik is ismerniük kell az online világ veszélyeit, illetve azokat a praktikákat, amelyekkel a gyermekeiket megvédhetik ettől, és amik segítségével megtaníthatják őket felelős módon használni az online eszközöket. Hiszen ezek a tartalmak mindenkor elérhetők a gyereknek zsebében lapuló mobiltelefonon keresztül, és emiatt sokszor eszement blogerek hirdetik számukra a digitális világ életidegen igéjét, vagy a közösségi média alakítja az életüket. Ez sajnos sok esetben magukra a szülőkre is igaz, akik az online világ digitális dzsungelében töltik szabad idejük jelentős részét, ahelyett, hogy a gyermekeikkel törődnének.
Nyitókép: Pixabay
