Nem való mindenkinek a vezetés

Az országban 2012 óta több mint 5900 vezetőtől vették el hajtási jogosítványát. A jogosítvány bevonása mellett a szabálysértő vezetők kötelesek voltak egy közlekedésbiztonsági szemináriumon részt venni. Érdekes megemlíteni, hogy a vétkezők nagy többsége (98 százalék) férfiak voltak, 53 százalékuknak középiskolai végzettsége van, de 5 tudományok doktora is megvált engedélyétől.

A közlekedésbiztonsági törvény 2009-ben lépett életbe, és akkortól lehetett először engedélybevonást alkalmazni azokkal a személyekkel szemben, akik súlyos közlekedésbiztonsági szabálysértést követnek el. A törvény ugyancsak előirányozza, hogy azok a személyek, akiktől bevonták hajtási engedélyüket, kötelesek megjelenni azokon a közlekedésbiztonsági szemináriumokon, amelyeket a Közlekedésbiztonsági Ügynökség szervez. Az ügynökség ugyanis csak akkor hagyja jóvá a hajtási engedély visszaadását, ha a szabálysértők több közlekedésbiztonsági előadáson vesznek részt.

Az ügynökség a szabálysértők számára az első közlekedésbiztonsági szemináriumot 2012 júniusában tartotta Belgrádban, azóta országszerte 21 városban összesen 499 szemináriumot tartottak. A jubiláris 500. előadás-sorozatra Kruševacon kerül sor december 27-ig.

A közlekedésbiztonsági törvény alapján azoktól vonják be a hajtási engedélyt, akik 18 büntetőpontot gyűjtenek össze. A Közlekedésbiztonsági Ügynökség által szervezett szemináriumon összesen 40 órán kötelesek részt venni, és ezek után még vizsgázniuk is kell. Ezek előtt természetesen ki kell fizetni a kiszabott pénzbüntetést is, valamint le kell tölteni az előirányzott börtönbüntetést, ha van ilyen. Ha ez mind sikerült, akkor még 90 napot kell várni, majd egy egészségügyi vizsgálaton kell átesni, amelynek alapján kimondhatják, az illető képes újra a volán mögé ülni és veyetni. Ezt követően 25 000 dinárt kell fizetni a befejezett szemináriumért, és csak ezután jelenhetnek meg az előadásokon.

A szeminárium keretében tartott előadásokon először elmagyarázzák minden résztvevőnek, miért vonták be hajtási engedélyüket, ez a téma nyolc órát tart. Ezután 16 órán át a közlekedési szabályokról tanulnak a résztvevők, majd a maradék 16 órán a közlekedésbiztonságról, a vészhelyzetekről hallgatnak előadásokat, hogy nehogy újra engedély nélkül maradjanak. Amikor befejeződnek az előadások, a hallgatók jelentkezhetnek vizsgára, és ha a kérdések több mint 75 százalékára pontosan válaszolnak, sikeresnek mondható a teszt. A sikeresen elvégzett vizsga után bizonylatot kapnak arról, hogy sikeresen vizsgáztak a közlekedésbiztonságból. Ezzel a bizonylattal lehet aztán elmenni a rendőrségre, hogy új hajtási engedélyt kérvényezzenek. Az eddigi adatok szerint a szabálysértést elkövetők nagy többsége vagy alkoholos állapotban vezetett, vagy jócskán túllépte a sebességkorlátot.

Ha összeszámoljuk, az egész hacacáré nem olcsó mulatság, a szeminárium és az új engedély kb. 40 000 dinárba kerül, és akkor ebben nincs benne még a szabálysértésért kiírt büntetés. Persze nem hajlandó mindenki közbiztonsági előadás-sorozatokra járni, hanem inkább folytatja a szabálysértési sorozatát. Abban az esetben, ha fülön csípnek valakit „hajtási” nélkül, 120 000 dináros büntetésre, valamint 15 napos börtönbüntetésre számíthat, és nyolc hónapig nem vizsgázhat le vezetői engedélyre.

Nem kérdés, hogy annak, aki összegyűjti a 18 büntetőpontot, valóban el kell venni-e a jogosítványát, szerintem tovább is szigorítható lenne a törvény. Csak olyan ülhet a volán mögé, aki feléri ép ésszel, milyen felelősséget vállal magára minden alkalommal, amikor vezet. Az utakon kerékpározók, gyalogosok közlekednek, a gyerekekről nem is beszélve. Tehát NEM MINDEGY, hogy a gyalogátjárónál megállunk-e, odafigyelünk-e kellőképpen a jelzésekre, vagy tartjuk-e a megfelelő távolságot a járművek után. Az, akinek nem olyan fontos például jobbra forduláskor jelzést adni (sokan untatónak tartják), vagy aki „lenyom” egy-két rövidet (egyesek szerint így nyugodtabban hajtanak) vezetés előtt, annak semmi helye a volán mögött, és sürgősen ki kell szűrni őket a forgalomból. A gyorshajtásért büntetett személyek számára lehet, hogy elegendő, ha közbiztonsági szemináriumon vesznek részt, de az alkohol hatása alatt vezetők számára sokkal szigorúbb előírásokat kellene alkalmazni. Biztos, hogy pszichológus véleményére is szükség lenne a bizonylat mellett, mert akit többször azon kapnak rajta, hogy ittasan vezet, nem lenne szabad többé gépkocsit vezetnie.

És akkor elérkeztünk még egy olyan kérdéshez, amely nagyon fontos a közlekedésbiztonság szempontjából, ez pedig a törvény szigorú betartásának fontossága. A média többször is beszámolt arról, hogy egyesek állítólag úgy kaptak bizonylatot a befejezett szemináriumról, hogy ott sem voltak, és ha így van, akkor az egésznek nem sok értelme van. Mert akkor az állam is olyan jelzést ad a szabálysértőknek, hogy jól van, megszerveztük ezt a szemináriumot, mert ez trendi, és az Európai Unióban is hasonló a gyakorlat, de azért nem kell olyan komolyan venni. Az államnak példát kell mutatnia, mert ha csak pénzbírsággal akarják javítani a közlekedésbiztonsági mutatókat, akkor nagy baj van. Az embereknek fel kell fogniuk, hogy mekkora veszélyt jelent, ha nem tartják be a szabályokat, mert csak így növelhető a biztonság az utakon. Ha a szabálysértő kifizeti a bírságot, a szemináriumok felére bekukkant, és utána visszakapja „hajtásiját”, akkor le merem fogadni, hogy újra 100-zal tép majd a városban, esetleg majd jobban odafigyel, merre vannak a rendőrök. Az lenne a legideálisabb, ha mindenki megbeszélné önmagával, képes-e betartani a közlekedési szabályokat, a jelzéseket, itókázás nélkül. Ha ez nem megy, akkor jobb nem erőltetni, mert baj lesz belőle.