Szombaton este ért véget A Dal 2015. Magyarország képviselőt választott az idei Eurovíziós Dalfesztiválra, amelyre Conchita Wurst tavalyi győzelme után Bécsben kerül sor. A Dalra beérkezett szerzeményeket ezúttal is tíztagú szakmai zsűri bírálta el, hogy melyek juthatnak élő adásba, majd pedig kezdetét vette a többfordulós dalválogató. A Rúzsa Magdi, Csiszár Jenő, Pierrot és Rákay Philip összetételű zsűri mellett a nézők is szavazhattak. A döntőben ez úgy festett, hogy a nyolc bejutóból négyen a zsűri pontozása alapján mehettek tovább, közülük pedig a nézői szavazatok döntöttek arról, hogy melyik dal jut el az Eurovízióra. A zsűri négy, hat, nyolc és tíz pontot adott a produkcióknak. A négy továbbjutó Szabó Ádám: Give Me Your Love, Boggie: Wars for Nothing, Spoon: Keep Marching On és Mujahid Zoli: Beside You című szerzeménye lett. Érdekes, hogy habár egyik zsűritag sem adott maximális pontot Szabó Ádámnak, összesítve ő kapta a legtöbb pontot. Ha tehát csak a zsűrin múlik, akkor Szabó Ádám képviseli Magyarországot, méghozzá anélkül, hogy bármelyiküktől is maximális pontot kapott volna. A közönség azonban másképp gondolta, így Csemer Boglárka – Boggie Wars for Nothing című dala jut el Bécsbe. Boggie nem egészen ismeretlen, a rajongók „Parfümös Boggie”-nak is hívják, ez korábbi nagy sikerű slágerének a Parfümnek köszönhető, amelyhez egy különleges videó is társul. Aki jobban szeretné megismerni Boggie-t, a Parfüm kihagyhatatlan, hiszen világszerte népszerűvé tette előadóját.
A Dal válogatójával kapcsolatban természetesen megoszlanak a vélemények. Egyesek szerint nem jó az, ha évről évre ugyanazok szelektálják ki a szerzeményeket, mások azzal érvelnek, hogy pont ez a jó, mert már kellő tapasztalattal rendelkeznek. Dilemmát okoz az is, hogy a műsorban olyan dalok is helyet kapnak, amelyek nem egyértelműen az Eurovízióra készülnek, csupán a népszerűség a cél, ez pedig elvonja a figyelmet a lényegről. Ami biztos: nem könnyű kiválasztani, milyen dal képviseljen egy országot. Gájer Bálint, azaz Mr. Swing esete ennek ékes példája, hiszen a döntőbe is bejutó That's How It Goes szerzemény és a látványos produkció magával ragadja a swingkedvelőket, nem tudni azonban, hogy vajon Európa mennyire vevő jelenleg A nagy Gatsby-s csillogó világra. Ezzel az erővel viszont bármelyik zeneszám kiválasztása megkérdőjelezhető, például a Spoon dala nem lenne-e túl könnyed, az együttesben pedig nem csak a One Direction követőket látnák-e? A Passed Mesmerize szerzeménye nem túl innovatív-e? Wolf Kati pedig már egyszer eljutott az Eurovízióra, szépen szerepelt, de nem ért el jó helyezést. Új dala vajon előbbre juttatná?
A közönség tehát az idén úgy döntött, hogy Boggie megy Bécsbe. Az énekre alapuló akusztikus szerzemény, egyszerűségével vált ki hatást, a kevesebb több elvet követve. A kérdés az, hogy vajon Európa nem lesz-e inkább vevő a látványosabb, ritmusosabb produkciókra, pláne ha az idén sok ország balladát küld. Azt se lehet előre tudni, hogy a háborúellenes szöveg mennyire hatja meg Európát. Az nem vitás, hogy számos gondolatot ébreszthet. Kezdve onnan, hogy a nagy háborúk a kicsikkel kezdődnek. A téma tehát örök aktualitású, de nem tudni, Európa ebben a pillanatban mennyire akarja kiemelni.
Ha már itt tartunk, azt se tudni, hogy mi várja a szerbiai versenyzőt. Országunkat az idén Bojana Stamenov: Ceo svet je moj dala képviseli, amely szintén nem úszta meg a kritikákat. Egyes vélemények szerint a dal nem elég kommerciális, az énekesnő Aretha Franklint és Adelt utánozza – de itt említhetnénk a Gossip énekesnőjét is, Beth Dittót is –, a félmeztelen férfitáncosok pedig sokkolóan hatnak mellette. Kritikákból tehát akad bőven, annál nehezebb viszont előrevetíteni az Eurovízió végkimenetelét. Talán épp ettől érdekes ez a zenei megmérettetés, hogy nem tudni, milyen irányba fordul az érdeklődés.
