Kasza József volt Szabadka polgármestere, amikor a kilencvenes évek közepén először mutatták be a Népszínház felújításával kapcsolatos ötletterveket. Ő volt a polgármester akkor is, amikor 1997-ben a szabadkai községi képviselő-testület döntött arról, hogy a szakemberek hozzákezdhetnek a rekonstrukciós tervek elkészítéséhez. VMSZ-es városvezetések váltották egymást, s csak tíz év elteltével, 2007-ben tűzte ismét napirendre a községi képviselő-testület a színházépület rekonstrukciójának kérdését, ekkor döntöttek az építkezés megkezdéséről. 2007 őszén kezdődött meg a bontás, a következő évben az építkezés, amelynek tervezett költsége 24 millió euró.
Ez alatt az idő alatt Belgrádban – ahol 20 teátrum működik – rendbe hozták az Atelje 212 Színházat, a tűzeset után felújították a Jugoszláv Drámai Színházat, s nem hivatalos hírek szerint ez utóbbi beruházás meghaladta a szabadkai színház tervezett költségeit.
Szabadkán nyögvenyelősen halad minden. Rengeteget cikkezett a sajtó arról, hogy pénzhiány miatt húzódott el 10 évig a szabadkai színház rekonstrukciós terveinek készítése (A tervekre egyes adatok szerint 100 ezer, más források szerint 600 ezer eurót költöttek. Egyik adatot sem cáfolták, nem is erősítették meg sohasem. Ez is azt bizonyítja, hogy a közvélemény nem igazán volt beavatva a történésekbe). A legjobb időszak arra, hogy sínre kerüljön és optimális ütemben haladjon a színházépítés, az lehetett volna, amikor Kasza József 2001 és 2003 között a köztársasági kormány miniszterelnök-helyettese volt. Ám a tervek ekkor még nem voltak készen. A szándéknyilatkozat ekkoriban megszületett, ám a végleges szerződést arról, hogy a köztársaság és a tartomány 45-45 százalékban fedezi a színházépítés költségeit, 10 százalékban pedig a szabadkai önkormányzat, csak 2006 december 21-én írták alá. Ekkor nyilatkozták a sajtónak azt, hogy 2010-ig felépül a Népszínház épülete. Azóta már 2012-t emlegetnek lehetséges átadási határidőként. Csak kapkodtuk a fejünket, hogy most a Nemzeti Beruházási Terv eszközeiből folytatódik az építkezés, most a Tartományi Nagyberuházási Alap utalja át a köztársaságra eső részt is. Majd tavaly decemberben 29 millió dinár volt a kivitelező irányába a tartozás.
Kasza József, a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke nemrégiben Boris Tadićnál járt, majd – Szabadka polgármestere és a környezetvédelmi miniszter társaságában – Cvetković miniszterelnököt kereste fel. Márciusig meg kellene szerezni azt a 600 millió dinárt, amely a harmadik építkezési szakaszra kellene. Ha a köztársasági és tartományi pénzekből ez megvalósulna, akkor tető alá kerülne idén az építmény, amely jelenleg Szerbia legnagyobb kulturális beruházása. Annak ellenére, hogy az említett, 2006-ban aláírt szerződés kötelezi a feleket – a köztársasági és tartományi kormányt, Szabadka városvezetését –, az nyilvánvaló, hogy a szabadkai színház építése teljesen a napi politika függvénye.
Kasza József decemberben bírálta egyes pártok viszonyulását, elsősorban a VMSZ-t, hogy a színházépítéshez való viszonyulás terén passzivitás volt tapasztalható a részükről. Azóta Kasza Józsefet kizárták az említett pártból, s épp a fegyelmije napján fogadta őt Boris Tadić államelnök. Ez egyértelműen üzenetként fogható fel, mind a vajdasági magyarság, mind a tartományi kormány VMSZ-es tagjai irányába. A szerb kormány visszautasította a felkínált magyarországi hitelt. Úgyhogy, valószínűleg, a Nemzeti Beruházási Terv eszközeiből és bizonyára tartományi pénzekből utalják át ezt az összeget a színházépítésre, elvégre a már kétszer emlegetett szerződés a mindenkori köztársasági és mindenkori tartományi kormányt erre kötelezi, függetlenül a politikai széljárástól, az egyes pártok és a Népszínház igazgatóbizottságának elnöke (aki jelen esetben Kasza József) közötti viszonytól, amely igencsak elmérgesedett az utóbbi időben. Mert az, hogy a szabadkai Népszínház épülete helyén ne ez a félig kész betonépítmény, ez a torzó csúfoskodjon, nem lehet csak Kasza József ügye. S főképp nem lehet politikai szimpátia vagy antipátia kérdése. A Népszínház nem lehet a politika túsza, ahogyan fizetőeszköz sem.
