A méz az egyik legrégebbi élelmiszerünk, amelyet a méhek nektárjából készítenek. Nemcsak édes ízével hódíthat meg minket, hanem tápláló és gyógyító tulajdonságaival is. Közismerten antibakteriális, gyulladáscsökkentő és köhögéscsillapító tulajdonságokkal rendelkezik. Jótékony hatását már az ősi kultúrákban is ismerték. A kőkorszak emberei még vad mézeket gyűjtöttek a természetből, de később, az ókori civilizációkban már szervezett méhészetek működtek. Az emberek különböző módszereket fejlesztettek ki a méhek tartására és a méz gyűjtésére. A középkorban és az újkorban különféle eszközök és módszerek fejlődtek ki, és a méztermelés már iparági méreteket öltött.
Az idők során természetesen a méztermelés és a méhészet számos változáson ment keresztül. A 19. és 20. században a méhészet terén jelentős technológiai fejlődés történt. Az új eszközök és eljárások lehetővé tették a hatékonyabb méhészetet és a nagyobb méztermelést. Az idő múlásával azonban számos kihívás is érte a méhészetet. Ezek közé tartozik a betegségek és paraziták terjedése, a környezetszennyezés, a klímaváltozás és az iparosítás hatása a mezőgazdaságra. Az időjárás azonban mindig meghatározó tényező volt a méztermelésben. Idén a természet ismét bebizonyította, hogy nem mindig játszik fair játékot. A szeszélyes időjárás ugyanis egyáltalán nem kedvez a méztermelésnek.
A korai meleg és a hirtelen hidegfrontok újabb akadályokat gördítettek a méhészek elé. Az év eleji korai meleg előre hozta a virágzási időszakokat, ami pozitívum lehetett volna a méztermelés szempontjából, de az utána következő hideg időjárás miatt ez a korai lendület megtört. A virágok, amelyek már kezdtek kibontakozni és nektárt termelni, hirtelen megálltak a fejlődésben, és a hideg hatására sokan közülük elhalványultak, kevesebb nektárt kínálva a méheknek. Az instabil időjárás miatt tehát a méhek nehezen tudtak elegendő nektárt és pollenforrást találni. A Szerbiai Méhészeti Szövetség nyilatkozatából kiderül, hogy az akácméz első termése gyakorlatilag elmaradhat, ami a legkeresettebb mézfajta az összes közül.
A váratlan fordulat, a bizonytalanság és az idei méztermés kimenetelének kérdése számos aggodalmat vet fel mind a méhészek, mind a mézfogyasztók körében. A méhészeknek alkalmazkodniuk kell az új körülményekhez, és a lehetőségeikhez mérten enyhíteni az időjárási szélsőségek okozta károkat, ami várhatóan a méz árának korrigálásával történik majd meg.
Az idei időjárási szélsőségek csak további bizonyítékul szolgálnak a globális klímaváltozás általános hatásaira.
Az új kihívásokkal szembeni küzdelem mellett egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a hosszú távú fenntarthatóságra. Az utóbbi évtizedekben talán előremozdulás tapasztalható ezen a téren. A méhészek egyre inkább figyelnek a környezeti hatásokra és az ökológiai egyensúlyra, miközben próbálják megőrizni és növelni a méhpopulációkat és a méztermelést. A történelem során az emberiség mindig megtalálta a módját annak, hogy kihasználja és fejlessze ezt az értékes erőforrást, remélhetőleg így lesz ez a jövőben is.
Nyitókép: Pixabay
