A stressz az ember egyik legnagyobb ellensége, mely folyamatosan jelen van az életünkben, így sokan napjaink népbetegségének tartják. A modern világ gyors tempója, a technológia folyamatos fejlődése, a gazdasági bizonytalanságok, a munkahelyi nyomás, a tanulmányi elvárások mind hozzájárulnak a stressz-szint növekedéséhez. Ebből kifolyólag nem csoda, hogy manapság rengeteg szó esik erről a jelenségről, illetve arról, hogy milyen hatással lehet a stresszes életvitel a fizikai és mentális egészségünkre.
A stressz fogalmának definiálása Selye János nevéhez fűződik. Meghatározása szerint a stressz a szervezetünk reakciója minden olyan ingerre, mely kibillent minket egyensúlyi állapotunkból, ezáltal védekezésre vagy alkalmazkodásra kényszerít. A stressz az életünk része, nélkülözhetetlen eleme mindennapi működésünknek, azonban fontos különbséget tenni a pozitív és a negatív stressz között. A pozitív stressz vagy eustressz alkotóenergiáink forrása. Ösztönzőleg hat ránk, rövidebb távon képes kihozni belőlünk a maximumot, segít minket a kihívások leküzdésében, a veszélyhelyzetek elkerülésében, a versenyfutásban. Ezt a stresszt érzik például a sportolók, akikben versenyzés közben tombol az adrenalin. A pozitív stressz tehát magában nem károsítja a szervezetet, sőt a testi és lelki fejlődés alapját képezi.
A kellemesen felfokozott hangulatú nyomás ellentéte a negatív stressz vagy distressz, ami szorongást okoz, csökkenti a teljesítményt, és egészségügyi problémákhoz vezethet. Egy olyan, akár tartósan is fennálló állapotot jelent, amikor az emberre nehezedő nyomás elégedetlenségérzést, frusztrációt, dühöt, félelmet, haragot vált ki, ami hosszú távon csalódottá, motiválatlanná, bizonytalanná és kiégetté teheti. A súlyos stressz megváltoztatja az ember gondolkodásmódját, többen a stressz hatására felveszik a fekete-fehér, irreális szemléletmódot, fásultak, pesszimisták lesznek. A krónikus stressz esetében a fejfájástól az izomfeszültségen át a folytonos kimerültségig, csökkent libidóig, illetve alvási zavarokig többféle módon kiütközhet a mentális megterhelés. Megannyi egészségi problémát előidézhet vagy súlyosbíthat, beleértve a depressziót és szorongást, a szív- és érrendszeri betegségeket, a magas vérnyomást, szívritmuszavarokat, de említhetjük az emésztőszervi betegségeket, bőr- és hajproblémákat, valamint az étkezési zavarok mellett az elhízást is. A stresszes ember nemritkán olyan káros szokásokkal igyekezhet kompenzálni, mint az alkoholfogyasztás és a dohányzás, míg a rendszeres testmozgás és az aktív társasági élet észrevétlenül is a háttérbe szorulhat.
Azokat az eseményeket, helyzeteket, melyek létrehozzák a stresszválaszt, stresszoroknak nevezzük. A legtöbb emberben intenzív stresszt váltanak ki az olyan negatív következményekkel járó életesemények, mint például egy válás, egy közeli hozzátartozó halála, vagy éppen a munkahely elvesztése, de az olyan, alapvetően pozitív életesemények is, mint a házasságkötés vagy egy gyermek születése. Ugyanaz az életesemény, stresszor, az egyik ember számára elviselhetetlen, kontrollálhatatlan helyzet, míg a másik kifejezetten kellemesnek tartja. Például a szélsőséges, veszélyes sportok kedvelői egy ejtőernyős ugrást kifejezetten élveznek, míg mások számára maga a repülés is szinte elviselhetetlen élmény.
A stresszhelyzeteket elkerülni szinte lehetetlen, az életünk velejárói, ezért meg kell tanulnunk, hogy milyen stratégiákkal, módszerekkel kezelhetjük. A stressz hatásainak megélésében, illetve a stresszel való megküzdésben nagy szerepet játszanak az egyéni jellemzőink, korábbi tapasztalataink, tanult képességeink. Fontos, hogyan értékelünk egy adott szituációt, hiszen egy stresszhelyzetre tekinthetünk kihívásként vagy szorongáskeltőként egyaránt.
A stresszkezelés elvei lényegében megegyeznek az egészséges életmód alapjaival. A rendszeres fizikai aktivitás, a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás, valamint a minőségében és mennyiségében is kielégítő éjszakai pihenés egyaránt erősíti mentális ellenálló képességünket. Ugyanakkor lényeges az önvizsgálat is. Ha már beláttuk, hogy a fokozott stressz gondokat okozhat az életünkben, kezdjünk el figyelni rá, mennyire és milyen gyakran vagyunk kitéve neki, milyen helyzetek váltják ki, mit érzünk ilyenkor és később milyen tüneteket tapasztalunk. A felismerés is már csodákra képes a gyógyulás útján. Sokat segíthet továbbá, ha időt szánunk olyan relaxációs technikák elsajátítására és gyakorlására, mint a meditáció, a jóga, a tai chi vagy a mélylégzés. Fontos, hogy törekedjünk aktív társasági életet élni, töltsünk időt rendszeresen családtagjainkkal, barátainkkal. Emellett számos hobbi is nagyban elősegítheti az egészséges kikapcsolódást, legyen szó akár túrázásról, könyvolvasásról, főzésről vagy éppen zenehallgatásról. Rajtunk múlik, hogy a minket érő stresszt barátunkká, erőforrásunkká tesszük, vagy pedig legyőzhetetlen ellenségünkké válik.
Nyitókép: Pixabay
