Van egy márka, amely meghatározó tényező az elektromos autók piacán, a tulajdonosa pedig a világpolitikára gyakorol nagy hatást. Természetesen a Tesláról, és Elon Muskról, Donald Trump amerikai elnök tanácsadójáról van szó.
A Tesla cég története 2003-ban indult Kaliforniában, Martin Eberhard és Marc Tarpenning alapításával. Nem sokkal később Elon Musk is csatlakozott befektetőként és később vezérigazgatóként. A cég célja az volt, hogy forradalmasítsa az autóipart fenntartható elektromos járművekkel. 2008-ban jelent meg az első modelljük, a Tesla Roadster, és lenyűgözte a világot azzal, hogy sportautó létére tisztán elektromos hajtással működött, 350 km-es hatótávval. A Tesla áttörése 2012-ben jött a Model S-szel, amely nemcsak nagy hatótávot és rendkívüli gyorsulást kínált, hanem fejlett technológiákat is, mint például az önvezető rendszer. A Model S sikerét követte a Model X (SUV), a Model 3 (megfizethetőbb szedán) és a Model Y (kompakt SUV). A Tesla különlegessége nemcsak az autókban rejlik, hanem abban is, hogy saját akkumulátorokat, szoftvereket és gyártási technológiát fejleszt. Gigagyáraik vannak Kínában és az USA-ban, amik lehetővé tették a nagy volumenű, hatékony termelést. A Tesla 2020-ra a világ legértékesebb autógyártójává vált, és 2023-tól a világ legtöbb elektromos autót eladó márkája lett.
Az üzleti sikeren felbátorodva, vagy ki tudja miért, Musk úgy döntött, hogy a politikában is szerepet vállal. Az elmúlt években egyre gyakrabban nyilvánult meg a szólásszabadság, az adópolitika és a klímaváltozás témájában. 2016-ban elfogadta Trump tanácsadói meghívását, de a Párizsi Klímaegyezményből való kilépés után 2017-ben lemondott tisztségeiről, és bírálta az elnök döntését. 2022 óta Musk újra jobboldali álláspontot képvisel, Donald Trump egyik legnagyobb anyagi támogatója volt a kampány során. Miután Trumpot beiktatták, nem kap kormányzati pozíciót, viszont komoly befolyásra tesz szert és tanácsadói szerepe is van. Musk olyan hatással volt a közismerten elektromosautó-ellenes Trumpra, hogy az nemrégiben saját Teslát vásárolt. Gondolhatnánk, hogy ez a szerepvállalás jelentősen megnövelte a Tesla részvényeinek árfolyamát, de ez egyértelműen csak Musk Space X űripari vállalatának részvényeiről mondható el, köszönhetően annak, hogy Trump növelte a katonai és űripari kiadásokat.
Viszont Musk politikai szerepvállalása és egyes megnyilvánulásai, mint például a sokat vitatott náci (vagy nem náci) karlendítés, igencsak befolyásolták a Tesla eladását, legalábbis az európai piacon. Február során Franciaországban 63 százalékkal, Németországban 59 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 12 százalékkal esett a Tesla eladása. Míg Európában a tudatos vásárlók miatt csökkent a Tesla értékesítése, addig a kínai piacon az erősödő konkurencia miatt. Februárban a Tesla eladásai 50 százalékkal csökkentek a kínai piacon, ezzel szemben a BYD 90 százalékos növekedést produkált.
Elon Muskkal kapcsolatban azt is érdemes megemlíteni, hogy saját bevallása szerint időnként ketamint használ. Orvosi felügyelet mellett, receptre kapja, és alkalmanként, kis dózisban használja, főként depressziós időszakok kezelésére, állítja. A ketaminról annyit kell tudni, hogy az USA-ban használják súlyos depresszió kezelésére, mellékhatásai között szerepel az érzékelés torzulása, idő- és térérzék zavar, valamint a memóriazavar. Drogként is használják, mert eufóriát és a valóságtól való teljes elszakadást okoz. Nem tudni, hogy a ketamin állhat-e Musk némely furcsa megnyilvánulása mögött, de a megnyilvánulásai nincsenek jó hatással a Tesla eladásaira.
Nem mernék, és nem is szabad jóslásokba bocsátkozni a világ első számú elektromos autó gyártójával kapcsolatban, mert ez egy sok tényezős játszma, viszont jelen pillanatban nagyon úgy tűnik, hogy az elsőbbség hamarosan kínai kézben fog kikötni.
Nyitókép: Pixabay
