A tavalyi év egyik legnagyobb átverése a külföldi nyaraláson rekedt turisták esete volt, akik a nyári napsütés melengető sugaraiban sem tudtak felocsúdni attól a hideg zuhanytól, amikor, idegenben találva magukat, arról szereztek tudomást, hogy a tengerparti nyaralásuk során az általuk választott idegenforgalmi irodák mulasztása miatt nem lesz hol lehajtani a fejüket – mert azok nem foglaltak előre szállást –, és az sem biztos, hogy szervezetten haza tudnak majd utazni. A legtöbb ilyen kellemetlenség a görögországi pihenést befizető turistákat érintette. Az történt ugyanis, hogy időközben egyes idegenforgalmi irodák csődöt mondtak, lakatot tettek kapuikra, és sorsukra hagyták a korábban bennük megbízó turistákat.
Erről és az ehhez hasonló rémtörténetekről azok tudnának mesélni, akik saját bőrükön tapasztalták meg a helyzetet, viszont sorsukat tavaly nyáron a média hasábjain az egész ország követte. Keservük mindenkihez eljutott, és nem maradt visszhang nélkül. Az állam ugyanis szigorúbban vette az idegenforgalmi ügynökségek munkájának ellenőrzését, és a tavaly év végén megszavazott törvénymódosítás értelmében szigorítottak az utazásszervezők munkáján. Törvénymódosítással igyekeznek kiszűrni azokat, akik baj esetén képtelenek a helyzet magaslatán állni. Így januártól már nem mindenki kaphatta meg a munkavégzési szabadalmat. A Köztársasági Cégjegyzék múlt csütörtöki jelentése szerint az országban működő utazási irodák közül az idei évben 262 folytathatja tevékenységét és 215 nem újíthatta fel működési engedélyét. Magyarán, a szerbiai piacon tevékenykedő idegenforgalmi ügynökségek szinte fele bedobhatja a törölközőt, mert alul teljesített. Legalábbis a pillanatnyi állás szerint.
Azért a pillanatnyi állás szerint, mert Aleksandar Seničić, a Yuta (Idegenforgalmi Ügynökségek Nemzeti Szövetsége) igazgatója még derűlátó. Azt mondja, hogy a hivatal által közreadott adatok nem azt jelentik, hogy ezen ügynökségek egyszer és mindenkorra bezárták a kapuikat. Az utazási irodák ugyanis a törvénymódosítás követelményeinek teljesítésére kiírt január 31-ei határidőn túl is átadhatják a szabadalmaztatási kérelmet. A 215 szabadalom nélkül maradt utazási irodából 140 kérelme még jelenleg is folyamatban van, de a törvény lehetőséget biztosít a kérelmezésre azoknak az ügynökségeknek is, amelyek még nem kezdték el a folyamat lebonyolítását. Rajtuk áll, milyen eredménnyel járnak majd.
Az új törvény értelmében ezután már nem mindenki foglalkozhat utazásszervezéssel. Szigorúbb feltételhez kötötték a további munkaengedély megszerzését. Az ügynökségek vezetőjének, illetve akinek a neve alatt jegyezték be a vállalkozást, B2-es nyelvvizsgát kell tennie valamilyen idegen nyelvből, legalább három év szakmai tapasztalattal és egyetemi végzettséggel kell rendelkeznie, meg természetesen megfelelő üzlethelyiséggel.
Anyagi vonzata is van az idegenforgalmi irodák jövőbeli szabadalmaztatásának. Az utazók védelme és biztonsága érdekében az irodákat négy csoportba osztották, aszerint, kinek mennyi utasa volt az elmúlt egy évben. Ez az osztályozás az alapja a kártérítéseknek is, amelyeket a vállalkozás bezárása esetén kötelesek az ügynökségek kifizetni. A legfeljebb 1000 ügyféllel dolgozó irodák biztosítási fedezete 200 000 euró kell hogy legyen, a második csoportba tartozók, azaz az 1000–5000 klienssel foglalkozók 250 000 euró fedezetet kötelesek biztosítani, az 5000 és 10 000 közötti utassal számoló cégek 350 000 eurót, míg a 10 000 főnél több klienssel dolgozók 400 000 eurót kell hogy tartalékoljanak, amennyiben bezárás miatt nem teljesítik az általuk vállalt utaztatásokat.
A turisztikai ügynökségeknek letétet is kellett hagyniuk a bankszámlájukon, és ennek nagysága ugyancsak csoportonként változik. Kérdés, van-e mindennek értelme.
Az egyszer megingott, netán elveszített bizalom nehezen szerezhető vissza. Hiába a törvényes rendelkezés, mit sem ér a letétbe helyezett kárpótlási összeg, az embereket sorjában többször átverni nem lehet. Mai világunkban, amikor egy egérkattintással a világ bármely pontját bejárhatjuk és virtuálisan közelebb hozhatjuk, az utazni vágyók még inkább a maguk kezébe veszik nyaralásuk megszervezését. Már eddig is gyakorlat volt a hazai és a külföldi szálláshelyek interneten való foglalása, a jövőben pedig szinte követelménnyé válik. Akinek pénze van, az maga szervezi majd meg pihenését. Akinek pedig üres a bukszája, az eddig sem utazott.
