Harminchárom, felelős gondolkodású férfiú 1888. január 13-án Washingtonban összegyűlt, hogy „a földrajzi tudás gyarapításának és terjesztésének elősegítése érdekében” létrehozzon egy társaságot. Az alapítók közt voltak földrajztudósok, felfedezők, térképészek, természetbúvárok, bankárok, tanárok, biológusok, mérnökök és feltalálók. A ma is megjelenő, sőt egyre inkább terjeszkedő National Geographic tudományos földrajzi folyóirat azóta a való világot (ennek semmi köze a kereskedelmi csatornák való világához) föltáró lappá vált. Belőle nőtt ki a világszerte népszerű National Geographic tévécsatorna is. Talán nem kell bemutatni, annyira elterjedt. A maga csendes módján naponta ontja a természet csodás világának képeit, így támogatva a környezetvédők egyre reménytelenebb harcát a modern világ piszkával szemben. Sikeres útján a csatorna több kistestvért kapott (Spektrum, Animal Planet, Discovery...), s ezek a tévécsatornák egyaránt nézettek, közkedveltek a fiatalok és idősek körében. Valamennyinek célja a földrajzi ismeretek gyarapítása, és minél szélesebb körben való terjesztése, a világ különböző kultúráinak és sokszínűségének hiteles bemutatása, így hatalmas szerepet játszanak nemcsak a természet megismerésében, hanem annak óvásában is. S ez napjainkban, amikor ki tudja hanyadszor kellett meghúzni az ökológiai vészharangot, kivételesen fontos. Egyébként a diadalút Európa és Ausztrália felé 1997-ben kezdődött, a Channel ugyanis ettől az évtől kezdve vételezhető e két kontinensen, majd egy évvel később, 1998-ban indította adásait Ázsiában. Így ma a versenyt állva számos hírcsatornával a világ egyik legnépszerűbb tévécsatornájának mondhatja magát, hiszen 26 nyelven a világ 147 országában, több mint 170 millió otthonba jut el. Az emberekre gyakorolt pozitív hatása felbecsülhetetlen.
Kár, hogy sokan, akik kizárólag a földi sugárzású tévéműsorokat tudják fogni, nem követhetik figyelemmel az ilyen jellegű csatornákat. A digitális átállás első, jelentős szakaszán épp túlesett Magyarországon viszont talán még vonzóbbak lesznek. És nálunk? Az EU-ban legkésőbb 2015-ig megszűnik az analóg adás UHF-sávban, míg VHF-sávban 2020-ig. Az uniós tagországok komolyan dolgoznak az átálláson, nálunk eddig legfőképp a határidő tologatásán volt a hangsúly.
A digitális műsorszórásra való átállással pedig nemcsak az elérhető csatornák száma nő, hanem elképzelhetetlen lehetőségek nyílnak meg a tévénézők előtt. Sokan közel akkora lépésnek tekintik az analógról digitálisra való átállást, mint annak idején a fekete-fehérről a színes tévére való váltást. Az eredményről Magyarországon már meggyőződhettek, mert július 31-én, szerdán megtörtént az átállás, és az eddigi 3 (M1, RTL Klub, TV2) mellé további négy tévécsatorna (M2, Duna, Duna World, Euronews) és három rádióadás (MR1-Kossuth Rádió, MR2-Petőfi Rádió, MR3-Bartók Rádió) csatlakozott. A csábítás netovábbja ha csak azt mondjuk, hogy egy szuszra végignézhetjük kedvenc sorozatunkat, menülistából választhatunk műsort annak címe, vagy típusa alapján, digitális videotékából hívhatunk le filmeket... Így feltehetőleg a National Geographic Channel műsoraira is rákattinthatunk, hogy újra gyönyörködjünk az egyszervolt földi paradicsomban.
