2024. május 3., péntek
KAPCSOLÓDÓ KOMMENTÁRUNK

A Száva-parti luxusváros(rész)

Ön szerint mikorra készül el a Belgrád víziváros?

2017-ig a tervezettek nagy része kiépül: 13 (3%)

2020-ra várható a projektum elkészülése: 24 (5%)

2025 előtt biztos nem lesz belőle semmi: 40 (9%)

Sohasem készül el, az egész egy nagyzó terv: 332 (81%)

A magyaszo.com olvasóinak szavazatai alapján.

Szerbia mer nagyot álmodni, Belgrád azonban még inkább. Egy teljesen új, luxus városrészről álmodik, olyan megoldásokkal, amelyeket csak a leggazdagabb országok engedhetnek meg maguknak. Felhőkarcolók, luxusszállodák, több ezer négyzetméteren elterülő bevásárlóközpont a legnagyobb világmárkák fényűző üzleteivel, lakások a felső és középréteg (ha létezik még ilyen) számára, hatalmas parkok, majd két kilométer hosszú sétány övezi majd a Száva partját. Az elképzelés pazar, a legkisebb részletekig kidolgozott, hiszen különleges növényeket is ideálmodtak az idea megformálói. Vagyis a Száva partján húzódó pálmafák igazi Miamii hangulatot kölcsönöznek majd a főváros ezen részének.

Az ötlet valóban lenyűgöző. Látszik, a tervező fantáziájának, ha szabad kezet kap, semmi nem állhatja útját. A belgrádiak közül pedig nagyon sokan álmélkodva vizsgálják az elképzelt megoldásokat, és azt remélik, lehet ebben az országban is egy hely, ami csak a fényűzésről szól. És nem mellékesen, végre rendezik azt a partszakaszt, amely valóban el van hanyagolva. Illegális épületek, gazzal és vad cserjével benőtt part, itt pedig évekkel ezelőtt megfeneklett hajók fogadják a sétálókat. És éppen ez a látvány vet fel számos kérdést. Hiszen sem a szemét, sem a rendezetlen bokrok, de az illegális, most már roggyant házak, sem pedig a megfeneklett hajó nem tegnap került ide. Mégis, akik a városnak ezen a részén élnek, aggódva figyelik az eseményeket. Mást nem tehetnek, mint hogy várnak és idegeskednek. Senkitől nem kapnak tájékoztatást arról, hogy mi lesz az otthonukkal, hova költöznek, ha kisajátításra kerül sor? Bár a napokban összeírták az ingatlanokat, válasz még nem kaptak, hiszen az ötletterv, bár elkészült, a főterv még nincs készen, a részletes rendezési tervek pedig még csak ez után következnek. És talán ebben rejlik azoknak a szkeptikus polgároknak, illetve építészeknek a meggyőződése, hogy ezt a tervet sem fogják véghezvinni, mint számos más tervet az ország területén. A Száva Branko híd és a Gazella híd között húzódó szakaszára megálmodott Belgrád vízivárosnak mindenekelőtt a belvizekkel, az első szakaszban megépülésre váró Belgrád Toronynak pedig a Száva ingadozó vízállásával kell majd szembenéznie. Majd a csatornahálózat kiépítésével. Nem elhanyagolható az az elképzelés sem, amellyel 20-30 éve küzdenek a belgrádiak, hogy a vasútállomást és a buszpályaudvart kihelyezzék a városközpontból. Már évekkel ezelőtt megkezdődtek a munkálatok, kiásták a vasúti árkot (Prokop), síneket fektettek le, ám évek óta állnak. Talán most folytatják, vagyis ígéretek szerint befejezik, és a vasúti közlekedést átirányítják a város azon területére, ahol a tömegközlekedés sem éppen a legjobb, vagyis ez az elképzelés újabb projektumokat, terveket von majd maga után. Amikor pedig a régi síneket felszedik, megkezdődhet a parkok kialakítása, valamint a víziváros harmadik fázisának megvalósítása.

Mindezen túltekintve, azt gondolom, bár ez csak saját vélemény, lassan az az érzésem támad, hogy egész Szerbia, így Belgrád is a világ egyik, jobban mondva a Balkán-félsziget legnagyobb piacterévé válik, ahol az elsődleges gazdasági ág a kereskedelem lesz. Az elmúlt években ugyanis üzletek, bevásárlóközpontok megnyitásáról szóltak a hírek, kevésbé a gyártás bővítéséről és fejlesztéséről. Ezúttal is a Balkán legnagyobb bevásárlóközpontjának megépítése előtt állunk, ahol a világ legismertebb márkáiból vásárolhatnak majd az érdeklődők. Nos, arról, hogy kell-e még egy ilyen bevásárlóközpont, hiszen a folyó szemközti oldalán, Újbelgrádban már van egy, megoszlanak a vélemények. Ugyanakkor arról is, hogy szüksége van-e az itt élőknek és az ide látogató turistáknak a világmárkákra, amikor Belgrád két legismertebb utcájában, a Knez Mihajlo sétáló és a Terazije utcában az elmúlt hónapokban számos világmárkás cuccot értékesítő üzletet becsuktak. No de, lehet, annak a rétegnek, amelyet a terv kivitelezője (az Egyesült Arab Emirátusok) megcélzott, éppen egy ilyen üzletközpontra van szüksége. Illetve új szállodákra, hiszen azokból is már több bezárt a városközpontban.

Elkerülhetetlen téma a víziváros a fővárosiak körében. Már csak azért is, mert a hárommilliárd dolláros beruházást, a kísérő beruházások miatt, több millió eurós kiadás követi majd. Hogy honnan lesz rá pénz? Még nem tudni. A tapasztaltak szerint nem is kell rajta izgulni, hiszen, mint ebben az országban lenni szokott, lendületet veszünk, teljes erőből nekilátunk a munkálatoknak (legtöbbször a rombolásnak), majd eljutunk az első fázisig, és abbamarad az egész. Mégis, szerintem hagyni kell egy kis reményt a beruházóknak, hogy ahogy a sivatag közepén megtalálták a megoldást, hogy sípályát építsenek, a számos helyi, műszaki, természeti és más probléma okozta akadályt is simán veszik majd.