Alaposan fel akart készülni a visszatérésre Nicolas Sarkozy francia ex-államfő. Amikor ugyanis 2012-ben elnökként lejárt a hivatali ideje, visszavonult a politikai élettől. Nyilván nem önszántából. Döntésének több oka is lehetett: egyik minden bizonnyal az, hogy nem sikerült újraválasztatnia magát. Hivatalába a baloldali François Hollande költözhetett be.
Sarkozynek azóta volt elég ideje gondolkodni a jövőről. Úgy döntött, hogy visszatér a politikába, és átveszi az ellenőrzést pártja, a jobbközép Népi Mozgalom Uniója (UMP) felett, amely egy ideje (ideiglenesen) három volt miniszterelnök, Alain Juppé, François Fillon és Jean-Pierre Raffarin gyámsága alatt áll. Őszig ez a triumvirátus irányítja a pártot, amely sok sebből vérzik. Bő két éve elvesztette az elnök- és nemzetgyűlési választást, de azóta sem tudta összeszedni erejét.
Sarkozy az UMP novemberre tervezett kongresszusán szerette volna átvenni a párt irányítását, hogy ezzel is jelezhesse: ő bizony a jobboldal fontos politikusa, aki 2017-ben képes lesz szembeszállni és legyőzni François Hollande jelenlegi elnököt.
A számításba azonban hiba csúszott. Az 59 éves Sarkozynek alighanem a bíróságon kell majd villognia, hiszen július elején aktív korrupció, befolyással való üzérkedés és nyomozati titok megsértése gyanújával őrizetbe vették, majd hivatalos eljárást indítottak ellene. (Aktív korrupcióval akkor vádolnak valakit, ha az illető – bizonyos ellenszolgáltatás fejében – törvénytelen előnyt ígér vagy biztosít megbízottjának.)
Sarkozy esete példátlan, mivel Franciaországban még soha nem vettek őrizetbe volt államfőt. Az apai ágon magyar származású Nicolas Sarkozy 2007 és 2012 között volt francia elnök, előtte két évig belügyminiszterként, 2004-ben (rövid ideig) pénzügyminiszterként, az 1990-es években költségvetési miniszterként dolgozott.
A jobboldali exelnök hívei máris politikai lejáratásról beszélnek, bár pártján, az UMP-n belüli riválisainak alighanem jól jött a letartóztatása. Az sem kizárt, hogy visszatérésének legfőbb ellenzőit épp az UMP irányító testületében kell keresni. A pártban a többség szintén fanyalog, mert nem szívesen bíznák rá a vezetést egy olyan emberre, akinek már korábban is meggyűlt a baja az igazságszolgáltatással. (Tavaly áprilisban azzal vádolták meg Sarkozyt, hogy visszaélve az idős Liliane Bettencourt, a leggazdagabb francia asszony állapotával, pénzt akart kicsalni tőle a 2007-es elnökválasztási kampányhoz. A vádat később ejtették ellene.)
Az UMP-t irányító triumvirátusnak is akad elszámolni valója a volt államfővel. Sőt a három vezető közül kettő, Fillon és Raffarin, állítólag még személyes bosszút is akar állni rajta.
Más pártokban található ellenfelei örülnek a belpolitikai élet látványos fordulatának. A kormányzó szocialisták mindenképpen, hisz épp egyik veszélyesnek gondolt politikai ellenfelük felelősségét firtatják a hatóságok.
Manuel Valls szocialista kormányfő természetesen nem mulasztotta el hangsúlyozni, hogy minden a törvényes keretek között fog történni. Arra is felhívta a figyelmet, hogy „a vizsgálóbírók függetlenek. Nem a hatalom utasítására nyomoznak, hanem önállóan végzik feladatukat”. A miniszterelnök azonban súlyosnak nevezte a Sarkozyvel szemben felmerült vádakat, de fontosnak tartotta, hogy utaljon az ártatlanság vélelmére is.
Sarkozy jelenleg kemény megpróbáltatáson megy át. A volt köztársasági elnök politikai sorsa július eleje óta két vizsgálóbírónő kezében van. Az egyelőre beláthatatlan fejlemények akár véget is vethetnek a karrierjének.
A szakértők eddig azt hitték, hogy Sarkozy elnyűhetetlen politikus. Életpályája alapján sok elemző arra a következtetésre jutott, hogy bármi éri is, mindig képes talpra állni, újrakezdeni. Csakhogy ezúttal úgy tűnik, a folyamatban levő hatósági ügye után nem lesz könnyű megismételnie a megújulási mutatványt.
Igaz, egyelőre még bizonytalan, hogyan érinti a jelenlegi jogi megpróbáltatás Sarkozy politikai jövőjét. A rebesgetett nagy őszi visszatérését azonban valószínűleg el kell halasztania. Az ellene minap megkezdett hatósági eljárás azonban akár maga alá is temetheti, s akkor a 2017-es elnöki újraválasztásáról dédelgetett álmai is szertefoszlanak.
Temetni azért még nem kell a volt államfőt, a végén tisztázhatja is magát. Ha ez mégsem sikerülne neki, és bebizonyosodnak az ellene felhozott vádak, Sarkozy akár több év börtönbüntetéssel, legalább ennyi, a közügyektől való eltiltással és pénzbírsággal sújtható.
