Történelmi évfordulók egybeesése, számmisztika, háttérhatalmi tevékenység, összeesküvés-elméletek – gyakran hallunk és olvasunk mostanában olyan mondatokat, melyekben ezek a kifejezések szerepelnek. Az ember gyakran már csak továbblapoz, vagy nem figyel oda az eszmefuttatásokra, hiszen gyakori, hogy butaságokról, badarságokról, áltudományos feltételezésen alapuló következtetésekről van szó.
A világ folyamatosan változik, olyan tempóban, hogy elég nehéz tisztán látni a dolgokat. A kétpólusú világrend 25 évvel ezelőtti felbomlásakor úgy tűnt, egypólusúvá vált a világ. Azt hittük, eljön a „történelem vége”. A folyamat azonban nem állt meg, naivitás volt azt hinni, hogy tényleg „eljőve a Kánaán”. Más szakterületek analógiájából kikövetkeztethető, hogy mint a lét egyik formája, a világrend is képtelen egypólusú mivoltában hosszú távon fennmaradni. A biológiában a hím és a nő, a fizikában a pozitív és a negatív, mind-mind a kétpólusú rendnek olyan példái, melyek bizonyítják, hogy valószínűleg a világrendre is érvényes.
A világ öt legnagyobb fejlődő országa – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – a napokban valutaalapot és fejlesztési bankot hozott létre. Ez arra utal, hogy ismét kétpólusúvá vált a világ. A BRICS országok elnevezésű csoport a világ lakosságának közel a felét, a Föld szárazföldi területének 26 százalékát foglalja magában. A világ GDP-jének negyedét adják. Az intézmények létrehozása pedig egészen biztosan komoly hatást gyakorol majd a nemzetközi gazdasági konjunktúra alakulására. A történések mögött az állhat, hogy ezek az országok valamilyen szempontból nincsenek megelégedve az aktuális társadalmi-gazdasági világrenddel. A több mint egymilliárdos lakossággal bíró India például a világ szegény országainak kategóriájából a közepes jövedelmű országok közé kíván felfejlődni, ami azonban elsősorban hatalmas infrastrukturális reformokat feltételez. Közismert tény, hogy a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hitelnyújtása mindig kemény feltételekhez van kötve. Bizonyos esetekben ez nagyon nehéz helyzetbe hozhatja a kölcsönigénylőt. Az elképzelések szerint a BRICS bankja lehetővé teszi majd a tagországok számára, hogy ilyen megkötések nélkül pénzhez jussanak.
Az alapítók nyíltan kimondták, hogy a BRICS Fejlesztési Bankját a fejlődő országok gazdaságára negatív hatást gyakorló Nemzetközi Valutaalap és a Világbank alternatívájaként hozták létre, ami hűen tükrözi a világ gazdasági és politikai porondján végbemenő erőegyensúly-eltolódásokat. Az amerikai–orosz, az EU és Oroszország, valamint Kína és az USA viszonyában tapasztalható törésvonalak is erre engednek következtetni. A BRICS egységes bankjának és tartalékalapjának létrehozása egy kezdeti lépés csupán, de mindenképpen a fejlődő országok befolyásának a növelésére tett erőfeszítések egyik jelképe a globális pénzügyi architektúrában. „Az intézményeket nem mások ellen, hanem saját javunkra hoztuk létre” – hangsúlyozta Dilma Rousseff brazil elnök, az alapítókonferencia házigazdája. A fejlesztési bank (New Development Bank, NDB) a tervek szerint elsősorban beruházási projekteket finanszíroz majd, a valutaalap (Contingent Reserve Arrangement, CRA) pedig tartalékként szolgál a BRICS országokat sújtó esetleges pénzügyi turbulenciák idejére.
A tagországok egyenként 10 milliárd dollárral járulnak hozzá a bank alaptőkéjéhez, majd pedig a tervek alapján az így összejött 50 milliárd dollárt később 100 milliárd dollárra emelik.
A CRA valutaalap is 100 milliárd dolláros alaptőkével indul, a legnagyobb összeget, 41 milliárd dollárt, Kína teszi be a közösbe, az alaptőkéhez Brazília, Oroszország, India 18-18 milliárd dollárral, Dél-Afrika pedig 5 milliárd dollárral járul hozzá.
A két pénzintézet a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap tükörképe és azzal a nem titkolt céllal jött létre, hogy a fejlődő világot képviselő öt ország nemzetközi pénzpiaci súlyát és jelentőségét erősítse. Elemzők szerint megalapításuk a BRICS országok egyértelmű elhatárolódását jelenti az Egyesült Államok befolyása alatt álló washingtoni intézményektől. Más elemzők viszont a BRICS országok nemzetközi befolyásának csökkenéséről beszélnek, amit ez a döntés sem lesz képes megállítani.
A valutaalap és bank előnye, hogy a hitelnyújtásnak nem lesznek politikai feltételei, de az 50 milliárdos induló tőke csak évi 3,4 milliárd dollár kihelyezését teszi lehetővé, ami valóban csekély összeg a Világbank 61 milliárd dolláros idei hitelnyújtásával szemben.
A világ mindinkább kétpólusúvá válik, a szerbiai vezetésnek pedig ezzel együtt egyre inkább csökken a mozgástere, hiszen úgy tűnik, nehéz lesz „két világ között lavírozni”. Az Európai Bizottság (EB) a Déli Áramlat gázvezeték építésének elhalasztását javasolta Szerbiának addig, amíg a projektet nem hangolják össze teljes egészében az érvényes uniós szabályozással. A javaslatnak nyilván van egy szimbolikus, de határozott üzenete…
