A szülőváros tiszteletadásáról, elismeréséről, hálájáról tanúskodik az, hogy a topolyai Népkönyvtár ezentúl Juhász Erzsébet (1947–1998) író, irodalomtudós, könyvtáros nevét viseli. Az intézményben őrzik az író irodalmi hagyatékát, könyveit, jegyzeteit, levelezését, személyes tárgyait.
– Két évvel ezelőtt indult útjára ez a kezdeményezés. Többszöri nekifutás után a topolyai községi képviselő-testület nemrég döntött a névváltoztatásról – mondta Náray Éva, a topolyai könyvtár igazgatója, majd így folytatta: – Nagyon fontos lépésnek tartom, mert ez nemcsak egy jelentős írói életmű, egy tudóspálya elismerését jelenti, de egy közösség érettségének is bizonyítéka. A közösség ugyanis felvállalta azt – a vajdasági magyar kultúrában elsőként –, hogy egy jelentős kortárs alkotóról nevez el egy intézményt. Ugyanakkor bízom abban, hogy ez a jelenlegi csak az első lépés annak irányába, hogy sorra vegyük mindazokat az embereket, tudósokat, művészeket, sportolókat, közéleti személyiségeket, akik „letettek valamit az asztalra”, s ennek a városnak a szülöttei, vagy valamilyen módon kötődnek hozzá. Nem szabad őket elfelejteni, büszkének kell lennünk rájuk. Vannak városok, ahol ilyesmire építik a kulturális turizmust. Topolyán ez miért ne történhetne meg? Miért ne jelölhetnénk meg egy-egy emléktáblával azokat az épületeket, ahol jeles embereink éltek? Mégpedig addig, amíg van, aki tudja, melyek ezek a házak, vagy egyáltalán, amíg állnak ezek az épületek. Ez nem pénz, ez „csak” odafigyelés, tisztelet, hagyományőrzés kérdése. Temetőinkben miért ne lehetne egy, a bejárathoz kifüggesztett térképen bejelölni, hol a végső nyugvóhelyük azoknak a jeles topolyaiaknak, akik kötődtek a városhoz, akik tevékenységük révén elvitték szülőhelyük hírét a világba. Tehát ennek egy folyamatnak kell lennie, amelynek egy intézmény névváltoztatásával nem szabad befejeződnie. S a mostani történések nyomán bízom benne, hogy nem is fog – fogalmazott Náray Éva, miután a topolyai községi képviselő-testület két utóbbi ülésén is napirendi pontként tárgyalt egy-egy határozati és végzésjavaslatról az intézményre vonatkozóan.
A topolyai könyvtárnak mint kiemelt jelentőségű kulturális intézménynek másfél éve a topolyai önkormányzat mellett a Magyar Nemzeti Tanács is alapítója. A könyvtár mellett az utóbbi, vagyis az MNT is kezdeményezte, hogy a topolyai könyvtár vegye fel a Juhász Erzsébet Könyvtár nevet. Miután a községi képviselő-testület ülésén határozat született a Topolya község területén könyvtári tevékenységet ellátó intézmény alapítói okiratának módosításáról, most már csak az adminisztratív folyamat marad hátra: a változások regisztrálása a bíróságon, az adóhivatalban, az államkincstárnál, a statisztikai hivatalnál és más helyeken. Topolya polgármestere, Kókai Mernyák Melinda reméli, e folyamat pár hónapnál tovább nem tart majd. A polgárokra nézve ezeknek a változásoknak nincs anyagi vonzatuk, például a tagsági könyveket sem kell emiatt lecserélni.
– A könyvtár keresett meg minket ez ügyben. Jelezték, szeretnék, ha a Népkönyvtár elnevezés megváltozna, és ezentúl Juhász Erzsébetről neveznék el az intézményt, aki a szülőhelyéhez, Topolyához való erős kötődését írói munkásságában is jelezte. Juhász Erzsébet esetében nagyon fontos kiemelni, hogy magyar irodalommal foglalkozott, az irodalomtudomány doktora volt, könyvtárosként is dolgozott, s nem utolsósorban ő volt az, aki férjével, Csernik Attilával együtt megmentette a biztos feledéstől Nagyapáti Kukac Péter művészetét. Tudományos munkája során az összehasonlító irodalomtudomány területén is kutatott, a délszláv, elsősorban a szerb–magyar irodalmi kapcsolatokat vizsgálta – mondta a polgármester, aki, csakúgy mint a könyvtár vezetője, kiemelte: Juhász Erzsébet több mint 1600 könyvből, más értékes dokumentumanyagból, tárgyi emlékekből álló hagyatéka néhány éve már a topolyai könyvtár tulajdonát képezi. Mint azt Náray kiemelte: e hagyatéknak a könyvtárhoz kerülése is indokolttá tette, hogy újra felvessék az intézmény esetében a névváltoztatás kérdését. A névváltoztatásra vonatkozó kezdeményezések, próbálkozások – emlékeztetett – egyébként több évtizedre nyúlnak vissza. Beszélgetésünk során példaértékűnek, ajánlásában úttörő vállalkozásnak is nevezte kezdeményezésüket, hiszen Vajdaságban – mint jelezte – tudomása szerint kortárs vajdasági magyar íróról nem neveztek el könyvtárat.
