2024. május 4., szombat
VÍZILABDA-EB – BUDAPEST

Kenya helyett Szerbia

A vasárnapi döntőben: Magyarország–Szerbia

Olasz színészkedés, három Hosnyánszky-gól, a miniszter hiányát nagyon megérző, de ennek ellenére szenzációs fordulatot produkáló Szerbia, magyar és szerb győzelem: így jellemezhető a Budapesten zajló Európa-bajnokság két elődöntője.

Nem véletlenül tartott a magyar közvélemény az olaszok elleni találkozótól, hiszen a rossz emlék sokáig elkísér. Tizenhárom évvel ezelőtt, szintén a budapesti Eb elődöntőjében Olaszország 8:7-re nyert a vendéglátó ellen. Akkora pofon volt ez, mint amit hat nappal korábban az argentin Chacón kiosztott az ökölvívó Kovács Kokó Istvánnak, azzal, hogy a hatodik menetben kiütötte.

A barcelonai világbajnokságon már tapasztalt Nagy Viktor-mutogatással kezdődött az első elődöntő: a kapus két lövést is hárított, s a második után már mutatóujjával integetett az olaszoknak, hogy nem, nem, ezekből a lövésekből nem lesz gól, tessék pontosabban lőni. Varga Dénes góljára válaszolva ezt megtette Di Fulvio (1:1). Nem sokáig volt döntetlen, mert egy végletekig kijátszott akció végén Szívós lőtte a labdát Tempesti mögé, aki az előző mérkőzéseken majdnem 60 százalékkal védett. Nagy Viktor nemcsak védett, hanem meg is fogta a labdát, s szemével még másodpercekig kereste azt az olaszt, aki lövéssel próbálkozott. Hogy mekkora bravúr volt a következő védése, arról a mellettem ülő holland kolléga egyszavas kijelentése hűen tanúskodik: unbelievable (hihetetlen)! Madaras lőtte a harmadik magyar gólt (3:1), s az állás nem változott a negyed végéig, mivel előtte a magyar kapus ismét hárított. A második negyed Figlioli- és Gallo-gólokkal és Benedek-időkéréssel kezdődött (3:3).

Úgy tűnt, ez jókor jött, mert a következő akció végén Hosnyánszky lőtt gólt (4:3), s ez a közönség hangját is visszahozta, Varga Dániel pedig egy rossz bejátszás után hozzá nagy szerencsével visszakerülő labdát bombázott a hosszú sarokba. A félidei végeredményt Gallo alakította ki (5:4). A harmadik negyed a magyarok remek védekezésével indult, míg támadásban Hosnyánszky volt ismét eredményes (6:4). A magyar anya szülte Giorgetti egygólosra csökkentette az olaszok hátrányát, ami a harmadik negyed végeredménye is volt (6:5). Öt perccel a mérkőzés vége előtt Tóth Márton gólját nem adta meg a bíró, mert Benedek már korábban időt kért. Luongo találata viszont érvényes volt, így az utolsó négy perc döntetlennel kezdődött. Hosnyánszky, ki tudja hogy, de valahogy bepöckölte a labdát az olasz kapuba (7:6), ami után örömében rácsapott a vízre, ami pont Tempesti szemében kötött ki. Kis kakaskodás után megnyugodtak a kedélyek, s folytatódott a dráma. Az emberelőnyt Aicardi váltotta gólra (7:7), s egy kivédekezett támadás után Olaszország először támadhatott a vezetésért, de Nagy Viktor hárított. Egy perccel a vége előtt mindenki állt a nézőtéren, a víz habzott, Varga Dénes pedig hat méterről bődületesen nagy gólt lőtt. Az olasz támadás végén a labda a blokkban akadt el, így Magyarország 8:7-re nyert.

Alex Giorgetti: Ilyen meccsre számítottunk, a jobbik csapat nyert. Nem tudom, hogy mi volt a kakaskodás oka, én csak azért mentem oda, hogy megnyugtassam a kedélyeket, ne legyen nagyobb baj.

Decker Attila: Ismerjük az olaszokat, tudtuk, hogy színészkednek majd. Ők ilyenek, nem úgy, mint a szerbek meg a horvátok, akikre ez nem jellemző, ott kőkeményen megy a bunyó. Nem sok időnk maradt pihenni, de egy döntő előtt nem lehet kérdés, hogy bírjuk-e majd erővel!

Benedek Tibor: A különleges megoldások döntötték el a meccset, amelyeket sikerült valahonnan előhúzniuk a játékosaimnak. Két hónapnyi felkészülés után megvolt az erőnk az elődöntőkhöz, de szükségünk volt az extrákra is.

Szerb helyzeteket és kapufákat, valamint montenegrói gólokat hozott a második elődöntő első negyede: Montenegró ötször is eredményes volt, de a négygólos előnyből csak kettő maradt meg a negyed végére (5:3). Igaznak bizonyultak Dejan Savić szavai: a szerb szövetségi kapitány korábban sajnálatát fejezte ki, hogy Vanja Udovičić már nem aktív. Szerbia ifjúsági és sportminisztere a legtöbb esetben jól játszott Montenegró ellen, mindig lőtt 2-3 gólt, ezúttal azonban nem volt, aki pontos lövéssel fejezze be az akciókat. A harmadik negyed végén felcsillant az egyenlítés lehetősége (8:7), helyette Nikola Janović lőtt egy svédcsavar után hat méterről gólt (9:7). Az utolsó játékrészben Szerbia ötször támadott az egyenlítésért, s végül három és fél perccel a vége előtt Miloš Ćuknak sikerült gólt lőnie (9:9), sőt Nikić találatával Szerbia először vezetett a mérkőzésen (9:10). A végén Szerbia okosan megőrizte előnyét az erejével teljesen elkészült montenegrói csapat ellen, így a vége 10:9 lett Szerbiának.

Jó pár évvel ezelőtt Kemény Dénestől, aki akkor a magyar válogatott szövetségi kapitánya volt, megkérdezték, kit szeretne ellenfélnek a döntőben. A jelenlegi szövetségi elnök akkor azt mondta: Kenyát, de ők sajnos nem indultak. Most hasonlóan érezheti magát Benedek Tibor is: Kenya jobb lenne, de az aranyéremért Szerbiát kell legyőzni. Vasárnap kiderül, hogy sikerül-e, vagy Szerbia megvédi címét. A világ- és az Európa-bajnok összecsapását ne hagyják ki!

Dejan Savić: Óriási győzelem volt ez, sikerült a sokkból visszajönnünk a meccsbe. Bátrak voltunk, hihetetlen volt az, ami történt. Nem törtünk össze, akkor sem, amikor négygólos hátrányban voltunk. Arra kérem a szurkolókat, jöjjenek Pestre, s buzdítsanak minket a döntőben.

Branislav Mitrović: Mindenkinek gratulálok, nem az én védéseim döntötték el a meccset, hanem a csapat játszott jobban a végén. Amikor úgy játszottunk, ahogy tudunk, helyére kerültek a dolgok. Örülök, hogy része lehetek a vasárnapi vízilabda látványosságnak, vagyis a döntőnek. Várjuk a szurkolókat, minden egyes kiabálás, buzdítás sokat jelent.

Férfi Eb, Budapest, a 11. helyért: Oroszország–Grúzia 9:8, a 7–10. helyért: Románia–Franciaország 15:8, Spanyolország–Németország 15:8, elődöntő: Magyarország–Olaszország 8:7 (3:1, 2:3, 1:1, 2:2), Szerbia–Montenegró 10:9 (3:5, 1:2, 3:2, 3:0).