Már javában zajlik a 29. Magyar Nagydíj, ahol a szabadedzések újabb nyomasztó Mercedes-fölényt sejtetnek – Lewis Hamilton karnyújtásnyira van attól, hogy megszerezze rekordszámú ötödik futamgyőzelmét a Hungaroringen, miközben a vasárnapi időjárás-előrejelzésekből csak nem akarnak eltűnni az esőfelhők.
A pályán történtek azonban legfeljebb a foghíjas lelátókon, hőségben ülő nézőket kötötték le, hiszen a színfalak mögött teljesen más miatt forrtak az érzelmek. A Formula–1 ugyanis azt követően érkezett Magyarországra, hogy egy héttel korábban, a Hockenheimben rendezett versenyen kiábrándító tapasztalatokat szerzett. A népszerű német pályán a hétvége során csak mintegy ötvenezer néző fordult meg, ami kevesebb mint fele a megszokottnak. Mindez pedig éppen most történik, amikor a négyszeres bajnok német Sebastian Vettelt a sport sztárjaként ünneplik, jelenleg pedig a Mercedes révén egy német csapat dominál, akiknek színeiben a német Nico Rosberg vezeti a bajnokságot.
Noha a komoly nézőcsökkenés most érződött legjobban, a jelenség általánosan is áthatja az idei szezont, az okokat illetően pedig maguk a sport irányítói is tanácstalanok. Kétségtelen, hogy a Formula–1 idénre elveszített egy darabot a varázsából azáltal, hogy az új hibrid hajtású V6-os turbómotorok duruzsoló hangja már a közelében sincs a múltban a sport védjegyévé vált fülsüketítő sivításnak, és tényleg furcsa hatást kelt, hogy a hétvégén szintén pályára lépő utánpótlás-széria, a GP2 V8-asai okozzák a leginkább hátborzongató akusztikai élményt. Maguk a versenyek ugyan szemernyivel sem lettek unalmasabbak, az új technológia azonban a mezőnyben sem nyerte el mindenkinek a tetszését – az év elején például Vettel is kritikus hangvételt ütött meg, amikor porszívókhoz hasonlította az új autókat, míg a Ferrari elnöke az üzemanyag-spórolás miatt akad ki rendszeresen.
A csapatok elfogadják, hogy ők is sárosak a jelenlegi helyzet kialakulásában, hiszen folyamatosan rosszul kommunikálják az F1 jövőbemutató újításait a nyilvánosság felé. A napokban a hockenheimi pálya képviselői is úgy nyilatkoztak, hogy „ha egy négyszeres bajnok szerint a sport már nem olyan, mint régen, akkor a nézők hinni fognak neki, és nem is látogatnak ki a pályára.”
A csapatvezetők pénteki sajtótájékoztatójának 45 perce szinte végig e körül a szerteágazó probléma körül forgott. A közvélemény számára további aggodalmat jelent, hogy mialatt a tradicionális német pályák és Monza sorsa állandó veszélyben forog, a sport évről évre ellátogat a polgárháború által sújtott Bahreinbe, idén októberben pedig először rendezik meg az Orosz Nagydíjat a szocsi olimpiai park körül kialakított pályán, amely az ország jelenlegi politikai helyzete miatt szintén komoly morális kérdéseket vet fel. Ezenkívül pénteken még azt is bejelentették, hogy 2016-tól Azerbajdzsán fővárosa, Baku is csatlakozik a versenynaptárhoz egy utcai pályával. Amikor a csapatvezetőknek szegezték a kérdést, hogy akkor is követnék-e Bernie Ecclestone-t, ha annak legközelebb Észak-Koreában támadna kedve futamot rendezni, fagyos csönd szállt le a sajtószobára, majd a képviselők csak annyit tudtak mondani, hogy nem az ő dolguk dönteni a versenyhelyszínekről – amit egyértelmű igenként értelmezhettünk.
A szép lassan tragikomédiába fulladó esemény végén a Red Bullt irányító Christian Hornernél elszakadt a cérna, és erélyes hangvételre váltva rámutatott, a Formula–1 éppen az ilyen vészjósló hozzáállásával keverte magát a jelenlegi helyzetbe, és mindenki jobban tenné, ha a politika helyett inkább a versenyzéssel foglalkozna.
„Rendben – szólalt fel valaki a hátsó sorból. – Beszéljünk akkor a versenyzésről. Hány bokszkiállással fogja a Red Bull teljesíteni a futamot?” Erre a stratégiai titkot feszegető kérdésre persze nem érkezett konkrét válasz, ami csak újabb kényelmetlen mosolyt csalt az arcokra, és tovább nyomatékosította a sportág abszurd helyzetét.
Ám a színfalak mögötti történésektől függetlenül szombattól már tényleg érdemes lesz a pályára figyelni, hiszen a Mercedesnél újabb kiélezett csata van kialakulóban, a Hungaroring pedig közismert arról, hogy szinte mindig hoz valami váratlant.
