A koszovói szervkereskedelemmel kapcsolatos nyomozás ezután is folytatódik majd, az eddigiekben ugyanis nem sikerült megfelelő számú bizonyítékot begyűjteni egy esetleges vádemeléshez – közölte kedden Clint Williamson, a koszovói szervkereskedelem felgöngyölítésével megbízott nemzetközi nyomozócsoport főügyésze jelentésének átadása kapcsán. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a későbbiekben megszületik valamilyen vádirat az ügy kapcsán, de ez a jelen pillanatban nem lehetséges. – Nem találtunk elegendő bizonyítékot, ami viszont nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fogunk – közölte, s hozzátette, hogy eddig a szervkereskedelem mintegy tíz esetét sikerült a nyomozócsoportnak felderítenie.
Williamson: Nem találtunk elegendő bizonyítékot, ami viszont nem jelenti azt, hogy a jövőben sem fogunk (Fotó: Beta/AP)
Beszámolt arról is, hogy beszélgetést folytatott Dick Martyval, az Európa Tanács szervkereskedelemmel megbízott jelentéstevőjével – akinek a koszovói szervkereskedelemről szóló beszámolója alapjául szolgált a későbbiekben elindított nemzetközi nyomozáshoz –, s ezek a megbeszélések alátámasztották, hogy egybevágnak a jelentéstevő és a nyomozócsoport által összegyűjtött információk.
Williamson ugyanakkor beharangozta, hogy a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UÇK) egyes tagjai ellen hamarosan vádat emelnek majd a szerbek ellen elkövetett háborús bűncselekmények miatt. A felszabadítási hadsereg magas beosztású tagjai tehetők felelőssé a szóban forgó bűntettekért. Nem kívánta pontosítani, hogy e magas beosztású személyek ma is politizálnak-e Koszovóban. Ezekre az eljárásokra akkor kerülhet sor, amikor megalapítják a koszovói háborús bűnökkel megbízott különleges bíróságot. A tervek szerint jövőre láthatna munkához az intézmény, mely a koszovói alkotmánnyal és törvényekkel összhangban működne. Mintegy 150 külföldi bíró, ügyész, szakértő és kutató dolgozna itt. Az unió az eljárások befejezését 2020-ra tervezte. Williamson kifejtette, hogy túl sok részletet nem árulhat el e bírósággal kapcsolatban, jelenleg még nem tudni, hol fog működni, az egyik országgal folynak a tárgyalások.
A The Guardian brit lap keddi cikkében megállapította, hogy a bíróság létrehozása kellemetlen helyzetbe hozhatja a nyugati országokat, melyek nagy támogatásukról biztosították az UÇK-t a háború idején és azt követően. A lapnak nyilatkozva Williamson mégis optimizmusának adott hangot a bíróság megalapításával kapcsolatban.
SÖTÉT FELLEGEK KOSZOVÓ FELETT
A tanúk megfélemlítése állandó probléma, közölte a főügyész, s hozzátette, hogy ameddig néhány befolyásos személy gátolja az igazságszolgáltatás folyamatát, addig Koszovó felett sötét fellegek fognak gyülekezni. Williamson köszönetet mondott a szerbiai, albániai igazságügyi szerveknek, nemkormányzati szervezeteknek és egyes koszovói tisztségviselőknek a nyomozás segítéséért. Külön kiemelte a szerbiai háborús bűnök feltárásával foglalkozó ügyészségnek a közreműködését.
A nyomozócsoport ügyésze a jelentéssel kapcsolatos sajtótájékoztatón többször is hangsúlyozta, hogy a bizonyítékok hiánya nem oldotta fel a Dick Marty által megfogalmazott vádak létjogosultságát, arról van csupán szó, hogy eddig a pillanatig nincs elég bizonyíték a vádemeléshez. Az ET jelentéstevőjének dokumentumában több száz nem albán nemzetiségű személy kínzásáról volt szó. Williamson azt mondta, ez az, amivel kapcsolatban nem sikerült kellő számú adatra bukkannia csapatának. A bűn súlyosságát azonban az sem csökkenti, ha csak egyetlen személyt érintett is mindez – állapította meg. Mint mondta, nehezítette az információk begyűjtését, hogy a bűntetteket tizenöt évvel ezelőtt követték el három ország területén. A szemtanúk közül sokan meghaltak időközben, mások pedig gyenge egészségi állapotban vannak.
A nyomozás eredményei bebizonyították, hogy 1999 júniusa után 470 személy tűnt el, 370 szerb nemzetiségű. Összesen 500 embert öltek meg.
„OBJEKTÍV, MAGAS SZÍNVONALÚ NYOMOZÁS”
Carla Del Ponte, a hágai törvényszék volt főügyésze – aki egyik könyvében közölt adatokat a nem albán nemzetiségűek ellen elkövetett bűncselekményekről és a szervkereskedelemről Koszovóban – sajnálatát fejezte ki a Tanjugnak adott nyilatkozatában amiatt, hogy Williamson csoportja nem tudott elegendő bizonyíték birtokába jutni. Mint mondta, ennyi idő elteltével már nehéz begyűjteni a szükséges adatokat, s reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben mégis konkrétabb eredményekkel is jár majd a szervkereskedelem ügyében indított nyomozás. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy beszámolójában maga Williamson is meggyőződésének adott hangot annak kapcsán, hogy a szervkereskedelem valóban megtörtént Koszovóban.
Vladimir Vukčević háborús bűnök feltárásával megbízott államügyész úgy fogalmazott, hogy a legújabb jelentés nagy elégtételt jelent az áldozatok számára, s nagy előrelépést a nemzetközi jog szempontjából. Mint mondta, kétség nem férhet a háborús bűnök elkövetéséhez, a szervkereskedelemről pedig később tudjuk majd csak meg a részleteket. Úgy értékelte, hogy a nemzetközi nyomozók megkoronázták a szerb ügyészség által megkezdett munkát, mely Del Ponte könyvét követően vette kezdetét. Williamson, szerinte, objektív, magas mércét megütő, nem részrehajló munkát végzett, s reményét fejezte ki, hogy a megalapításra váró bíróság is ekképp dolgozik majd.
Bruno Vekarić ügyészhelyettes is objektívnek nevezte Williamson jelentését. Kulcsfontosságúnak ítélte, hogy abban megállapítást nyernek a háborús bűnök, melyeket azonnal összekötöttek az elkövetőkkel is.
Marko Đurić, a kormány Koszovó-ügyi irodájának igazgatója elmondta: Szerbia üdvözöl minden olyan tevékenységet, amely a háborús bűnök elkövetői kilétének feltárásához vezet, valóban elégedett azonban csak akkor lehet, ha ez a munka az ítéletek kimondásával, az igazságszolgáltatással ér véget.
– Túl sok idő telt el ezeknek a bűntetteknek az elkövetése óta, a háborús bűnök azonban sohasem évülnek el, így azon az állásponton vagyunk, hogy mindenképp felelniük kell a legbrutálisabb cselekmények elkövetőinek a volt Jugoszlávia területén, s ilyen bűnöket, sajnos, Koszovóban is elkövettek – húzta alá Đurić.
Erre a nemzetiségek közötti békés együttélés, a társadalom felépülése érdekében van nagy szükség – tette hozzá.
„A KORMÁNYTAGOKAT KELL ELÍTÉLNI”
Elégedetlenségének adott hangot a jelentés kapcsán a koszovói áldozatok családtagjainak egyesülete. Mint arról a sajtót értesítették, parancsnoki felelősség megállapítására és a koszovói vezetőség tagjainak megnevezésére számítottak. Milena Parlić, az egyesület titkára közölte: a legkevesebb, hogy Williamson elismerje a szervkereskedelem tényét, mely nem „mintegy tíz” szerbet, hanem háromszáznál is többet érintett. Hozzátette, hogy listájukon 530 olyan koszovói szerb neve szerepel, akinek a maradványait nem találták meg sem Koszovó, sem Albánia területén. Az egyesület megítélése szerint addig nem lehet az igazság bizonyításáról beszélni, ameddig nem ítélik el a koszovói kormány tagjait és nem állapítják meg a parancsnoki felelősséget.
Rövid közleményében a koszovói kormány arról értesítette a nyilvánosságot, hogy „tudomásul vette” a nyomozás eddigi eredményeit és bejelentette, hogy a jövőben is együtt fog működni a csoporttal. Mint megjegyzik, a koszovói kormány jóváhagyta a különleges bíróság létrehozását, ami bizonyítja a jogállamiságot. Koszovó érdeke lezárni a háborús bűnökről szóló fejezetet, megállapítani az egyéni felelősséget, s felhagyni az alaptalan és nem bizonyított vádakkal – áll a közleményben.
