Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök csütörtökön kijelentette kormánya ülésének kezdetén, hogy nem fogad el olyan tűzszünetet, amely megakadályozza a Hamász alagútjainak felszámolását.
Lebombázott tejgyár Gázavárosban (Fotó: Beta/AP)
Netanjahu közölte, hogy a hadsereg teljes erővel folytatja harcait és semlegesíti a gázai alagutakat, amelyekkel a Gázai övezetet ellenőrző Hamász radikális palesztin szervezet „tömeges merényleteket, emberrablást és gyilkosságokat” készült végrehajtani. „Most leromboljuk ezt a képességét” – mondta a kormányfő, de figyelmeztetett arra, hogy miként a Vaskupola sem garantál százszázalékos védelmet a rakéták elől, hasonlóképpen az összes alagút felszámolására sincs százszázalékos garancia.
Netanjahu a hadsereg „meggyőző eredményeiről” beszélt, és azt hangsúlyozta, hogy „semlegesítettünk több tucat támadó-alagutat, és eltökélt szándékunk küldetésünk befejezése”. Kifejtette, hogy a föld alatti folyosók felszámolása a Gázai övezet teljes lefegyverzésének csak az első lépése.
Az összes izraeli tévécsatorna közvetítette a kormányfő beszédét, amelynek idején a Gázai övezetből több rakétasorozatot lőttek Izraelre. A kettes tévécsatorna értesülései szerint a hadművelet huszonnégy napja alatt mintegy háromszázezren hagyták el otthonukat Izraelnek az övezettel szomszédos déli részén, ahová a legtöbb rakétát lövik. Az ott található kibucok lakóit általában az ország északi részén lévő kibucok fogadják be.
Az izraeli hadsereg további 16 ezer tartalékos katonát mozgósított a Gázai övezet palesztin fegyveresei elleni hadjárathoz „a harcoló alakulatok frissítésére”, ezzel 86 ezerre nőtt a bevetett tartalékosok száma – jelentette be egy katonai szóvivő.
Mind Izrael, mind a Hamász megsérti a nemzetközi humanitárius jogot, vagyis háborús bűnt követ el azzal, hogy sűrűn lakott területeken rakétákkal támad, vagy oda ilyen fegyvereket telepít – jelentette ki csütörtökön az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
Navy Pillay hatéves megbízatásának lejártával tartott utolsó genfi sajtótájékoztatóján közölte: Izrael semmibe veszi az arányosság és az elővigyázatosság elveit a Gázai övezet ellen indított offenzíva során. Az izraeli hadsereg kórházak és ENSZ-iskolák elleni támadásait háborús bűntettnek lehet minősíteni – vélekedett a főbiztos.
Ha a Hamász iskolákban, kórházakban vagy mecsetekben – ahol az emberek menedéket keresnek – rejti el rakétáit, vagy onnan indítja őket, ezzel ő is ugyanúgy megsérti a nemzetközi jogot – mutatott rá Pillay. Hozzáfűzte, ez nem jogosítja fel Izraelt arra, hogy semmibe vegye a nemzetközi humanitárius jogot rögzítő genfi egyezményeket.
Az Európai Unió a lehető legerőteljesebben elítéli a gázai ENSZ-iskola, valamint a sedzsejjai piac elleni intézett támadást – közölte csütörtökön Maja Kocijančić, az Európai Unió külügyi szóvivője az Európai Bizottság szokásos déli sajtótájékoztatóján.
„Ártatlan, földönfutóvá vált, a kijelölt ENSZ-oltalom alatt álló területen menedéket kereső civilek meggyilkolása elfogadhatatlan” – szögezte le Catherine Ashton uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő szóvivője, aki azt is nyomatékosította, hogy a történteket azonnal ki kell vizsgálni.
„Hiú ábrándnak” nevezte a gázai palesztin harcosok lefegyverzését az iráni Forradalmi Gárdához tartozó al-Kudsz Brigádok parancsnoka, és úgy fogalmazott: „Izraelnek fel kell készülnie a pokolra.”
Kászem Szoleimáni megjegyzéseit szerdán késő este hozta nyilvánosságra az IRNA iráni hírügynökség.
A Forradalmi Gárda külföldi különleges műveletekkel megbízott különítményének parancsnoka, aki meglehetősen ritkán jelenik meg az iráni médiában, a „cionista ellenségnek” nevezett Izraellel való szembenállás szükségességét hangsúlyozta, és azt hangoztatta, hogy „a palesztin ellenállási mozgalom pokollá fogja változtatni a földet és az eget Izrael számára”.
Az Egyesült Államok mellett több európai ország is tűzszünetet sürgetett a Hamász iszlamista szervezet és Izrael között, valamint a Gázai övezetben tevékenykedő fegyveres csoportok lefegyverzésére szólított fel.
Ali Hamenei ajatolláh, Irán vallási és politikai vezetője kedden azt bizonygatta, hogy az iszlám világnak fel kell fegyvereznie a palesztinokat. Az iráni külügyminiszter arab kérdésekkel foglalkozó tanácsadója pedig egy libanoni lapnak adott interjújában nemrégiben kijelentette, hogy Teherán a Gázai övezet mellett Ciszjordániát is fel fogja fegyverezni.
Bolívia terrorista állammá nyilvánította Izraelt, hogy így tiltakozzon a zsidó állam Gázai övezetben zajló hadművelete ellen. Evo Morales, a dél-amerikai ország elnöke szerdán Cochabambában jelentette be az erről szóló döntést.
