2024. május 4., szombat

Mától hatályba lépnek a gazdasági szankciók Moszkvával szemben

Eljutottak a maláj utasgép katasztrófájának helyszínére a nemzetközi szakértők

Tegnap délután közzétették az Oroszországgal szemben életbe léptetett gazdasági szankciókról szóló rendeletet az Európai Unió hivatalos lapjában, így a büntetőintézkedések a következő napon hatályba lépnek.

Nehézkes a közlekedés a megrongálódott kelet-ukrajnai utakon (Fotó: Beta/AP)

Nehézkes a közlekedés a megrongálódott kelet-ukrajnai utakon (Fotó: Beta/AP)

Az intézkedések korlátozzák Oroszország hozzáférését a nemzetközi tőkepiacokhoz, fegyverembargót vezetnek be, valamint megtiltják az úgynevezett kettős felhasználású, polgári és védelmi célokra is használható termékek katonai célú exportját, emellett azt is meggátolják, hogy Oroszország olajkitermeléshez használt technológiákhoz juthasson az EU tagállamaiból.

Több napi sikertelen próbálkozás után tegnap eljutott a maláj utasszállító kelet-ukrajnai becsapódásának helyszínére egy nemzetközi szakértői csoport. Az ausztrál és holland szakértőkből álló csoportot azzal bízták meg, hogy a katasztrófa helyszínén első feladatként további áldozatok felkutatására és az utasok szétszóródott személyes tárgyainak összegyűjtésére összpontosítsa erőfeszítéseit. Továbbra sem tudni, hogy pontosan hány holttest van még a roncsok környékén.

Az AP amerikai hírügynökség helyszínen lévő újságírója tegnap azt mondta: a szóban forgó területet láthatóan a szeparatisták ellenőrzik.

Közben az orosz légiközlekedési hivatal, a Roszaviacija közölte, hogy megérkeztek Kijevbe az orosz szakértők, hogy bekapcsolódjanak a katasztrófa okainak felderítésébe. A többi ország szakértőivel együtt megpróbáltak még a tegnap eljutni abba a térségbe, ahol lezuhant a gép. A holland és ausztrál szakértői bizottságok képviselői nem kommentálták az orosz kollégák Kijevbe érkezését.

Viktor Nazarov, a terrorellenes hadművelet helyi parancsnoka tegnap közölte: a hadsereg és a nemzeti gárda az államfő utasítását betartva továbbra sem folytat semmilyen hadműveletet a katasztrófa helyszínének húszkilométeres körzetében.

Nem fogadta el Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök múlt heti lemondását csütörtöki rendkívüli ülésén az ukrán parlament, és ezzel elhárult a politikai válság veszélye a háború és gazdasági válság sújtotta országban. Jacenyuk múlt csütörtökön nyújtotta be lemondását, ezt egyrészt azzal indokolta meg, hogy feloszlott a parlamentben a kormánykoalíció, másrészt a parlament még csak napirendre sem tűzte a kormánynak a politikai és a gazdasági válság megoldását célzó javaslatait.

A képviselők végül a tegnapi zárt ülésen támogatták Jacenyuk kezdeményezéseit a költségvetés bevételének növelésére, és ezzel tulajdonképpen rendeződött a kormányfő és a parlament között kialakult konfliktus, amely azzal fenyegetett, hogy politikai válságba sodródik az ország, miközben keleti felében dúlnak a harcok a kormányerők és a Moszkvához húzó szakadár fegyveresek között.

A törvényhozás tagjai megszavazták a hadsereg finanszírozásának biztosítását célzó költségvetési törvény és az adókódex módosítására benyújtott kormányzati előterjesztéseket. Ismét elutasította viszont a parlament az ukrán gázvezetékrendszer működtetésének reformjáról szóló kormányjavaslatot.

A parlament ratifikálta Ukrajnának Hollandiával, illetve Ausztráliával kötött megállapodásait, amelyek engedélyezik a fegyverviselést és -használatot a Kelet-Ukrajnában lezuhant maláj utasszállító gép katasztrófáját vizsgáló holland és ausztrál küldöttség tagjainak a tragédia helyszínén önvédelemből vagy feladatuk elvégzésének biztosítása céljából. A megállapodások alapján a holland missziónak legfeljebb 700, az ausztrálnak 250 fegyveres tagja lehet.

Kijev szerint a donyecki szakadárok akadályozzák, hogy külföldi szakértők vizsgálódjanak a lezuhant gép körüli területen.

Az ukrán kormány kezdeményezésére 1,5 százalékos hadiadót vezetett be a parlament tegnapi, zárt ajtók mögött megtartott rendkívüli ülésén. A pénzügyminisztérium számításai szerint az új adó bevezetésével mintegy 2,9 milliárd hrivnya, azaz körülbelül 58 milliárd forint pluszbevételre tesz szert a költségvetés, amelyet a hadsereg, az ország keleti részében folyó „terrorellenes művelet” finanszírozására, valamint a szakadároktól „megtisztított” települések újjáépítésére fordíthat.