Távozni készül Ecuador londoni nagykövetségéről Julian Assange (a képen): a bizalmas amerikai diplomáciai sürgönyöket százezrével kiszivárogtató WikiLeaks portál alapítója a diplomáciai képviseleten, Ricardo Patino ecuadori külügyminiszterrel közösen tartott hétfői sajtóértekezletén jelentette be, hogy hamarosan elhagyja a nagykövetség épületét.
A svéd hatóságok által körözött Assange, aki két éve él a dél-amerikai ország londoni nagykövetségén politikai menedékjog védelme alatt, nem árult el részleteket kilátásba helyezett távozásának körülményeiről, és azt sem, hova megy. Megerősítette, hogy egészsége megszenvedte a kétévi bezártságot, de hangsúlyozta: a brit sajtóban megjelent értesülésekkel ellentétben nem ezért döntött a távozás mellett. További lapértesülések szerint Assange szív- és tüdőproblémáktól szenved.
A 43 éves ausztrál portálja a becslések szerint csaknem 400 ezer amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt néhány évben ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmény gyanújával körözik, Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján. Egyikük nemi erőszakkal, másikuk szexuális zaklatással vádolja a WikiLeaks-alapítót, aki korábban Svédországban élt. Assange-t a svéd körözés alapján 2010 decemberében vették őrizetbe Nagy-Britanniában, és az első fokon eljáró londoni bíróság 2011 februárjában jóváhagyta kiadatását. Ezt a döntést még abban az évben megerősítette a londoni felsőbíróság is, ám egyben lehetőséget adott neki arra, hogy a kiadatási végzés ügyében közvetlenül a legfőbb fellebbviteli testülethez forduljon.
Ügyvédei az eljárás során több fronton támadták a kiadatási kérést, amelyet a svéd ügyészség európai elfogatóparanccsal együtt nyújtott be a brit hatóságoknak. A védők egyik fő érve szerint fennáll annak kockázata, hogy Svédország kiadja Assange-t az Egyesült Államoknak, ahol szintén bírósági eljárás indulna ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is érvelt a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange akár a terrorizmussal gyanúsított foglyok guantánamói táborában kiköthetne ki, sőt halálbüntetést is kiszabhatnának rá.
Assange-t őrizetbe vétele után kilenc napig a dél-londoni Wandsworth kerület hírhedt börtönében tartották fogva, ügyvédei szerint „dickensi körülmények között”. A védők annak idején mindazonáltal elérték Assange szabadlábra helyezését, igaz, súlyos áron: a WikiLeaks-alapítónak 200 ezer font készpénzóvadékot és további 40 ezer font biztosítékot kellett letétbe helyeznie annak fejében, hogy szabadlábon védekezhessen. Assange azonban a további jogi csatározások helyett Ecuador londoni nagykövetségén kért és kapott politikai menedékjogot, megsértve ezzel szabadlábra helyezésének feltételeit.
A BBC-nek nyilatkozó jogi szakértők Assange hétfői bejelentése után hangsúlyozták, hogy ebben az ügyben semmi sem változott, így a WikiLeaks alapítóját a brit hatóságok minden bizonnyal azonnal őrizetbe veszik, amint kilép az ecuadori nagykövetségről.
