A tervek szerint legkésőbb a jövő évtől bevezetnék a szemételhordást a Szabadka környéki kisebb falvakban, településeken is. Eddig nem volt egységes a rendszer, ami a falvakban történő szemétkezelést illeti: van, ahol sárga zsákokat lehet vásárolni és abban szállítja el a köztisztasági közvállalat a szemetet, van, ahol más vállalat végzi a szemétkezelést, van, ahol nem tisztázottak a viszonyok és feladatok.
A tervek szerint jövő évtől egységes rendszer alapján Csantavérről, Bajmokról, Hajdújárásról, Ludasról és a többi kisebb faluból is elszállítanák a szemetet, de hogy pontosan milyen módon, hogyan és mi alapján történne a megfizettetés, még nem tisztázódott.
Kern Sólya Mária, a polgármester kommunális ügyekkel és környezetvédelemmel megbízott tagja lapunknak elmondta, folyamatban vannak a tárgyalások a köztisztasági közvállalattal.
– Bizonyos értelemben jelenleg a vállalat térfelén van a labda, hiszen a polgármester azt kérte, készítsenek kalkulációt, amely megmutatná, milyen megoldás lenne jó a lakosságnak, de a vállalatnak is kifizetődő legyen. Semmiképp sem teljesen ugyanazt a megfizettetési modellt kell alkalmazni, mint a városban, hiszen más jellegű szemétről van szó. Falun nagyon sokan állattartással és komposztálással is foglalkoznak. Egyelőre folynak a tárgyalások, de a problémát mindenképp meg kell oldani, hiszen azért a falusi háztartásokban is van olyan szemét, aminek nem a természetben és illegális szemétlerakókon kellene kikötnie – magyarázta Kern Sólya.
A hajdújárási polgárok véleménye megosztott a téma kapcsán. A helyi közösség tanácselnöke, Lőrincz Gábor lapunknak elmondta, a polgármesterrel áprilisban folytatott megbeszélés során elhangzott, hogy a mostani sárga zsákos módszer nem gazdaságos a köztisztasági vállalat számára, mert állítólag nagyon kevesen teszik ki a szemetüket a faluban.
– Augusztus elsejétől bevezették a konténeres elhordást az ipar, vagyis a vállalatok számára Hajdújáráson. Sajnos azonban nem működik zökkenőmentesen, ugyanis azt minden hétfőn el kellene, hogy szállítsák, de erre nem mindig kerül sor. A helyi közösség számára is megszabtak egy díjat, amelyet négyzetméter után határoztak meg, s ez az összeg meghaladja a havi 5600 dinárt. A város fizeti ezt az illetéket, ami szerintem irreálisan magas, tehát kidobott pénz. Még ha rendezvény is van, akkor sem lehet arányosan ennyi szemetünk – magyarázta Lőrincz Gábor.
A helyi közösség tanácselnöke kiemelte, másodrangú állampolgárnak érzik magukat a faluban, nemcsak azért, mert nagyon sok szolgáltatás nem jár nekik, hanem azért is, mert semmilyen ügyben nem értesítik őket és nem kérik ki a véleményüket.
– Évről évre rosszabb a helyzet és ez nem polgármesterfüggő. Egyáltalán nem figyelnek oda a helyi közösségekre, feleslegesnek tűnik az önkéntes munkánk és egyáltalán a létünk. Nem tudunk semmiről, nem értesítenek minket, a legtöbb esetben a véleményünket sem kérik ki. Készül Hajdújárás rendezési terve, ez az első eset mostanában, hogy kiváló az együttműködésünk a terv készítési folyamatában. Minden így kellene, hogy működjön – mondta.
Leszögezném, hogy szemételhordásnak kell lennie, ahogy semmi sem tökéletes, ez a sárga zsákos megoldás sem az, s nyilván többen kiraknák a szemetüket, ha egységesen, úgymond kötelező lenne mindenki számára a szemételhordás fizetése. Valamilyen köztes megoldás kellene, s ha bevezetik a konténeres megoldást, biztos, hogy nem a négyzetméter utáni megfizettetés lenne az igazságos, hiszen falun sokkal kevesebb a szemét. A faluban van egy vállalkozó, aki átveszi a PET-palackokat és a fémdobozokat is, a papírt télen elégetjük. Kevesebb a szemét, személy után kellene megszabni a díjazást – véli Lőrincz Gábor.
