Snežana Bogosavljević-Bošković mezőgazdasági miniszter pénteken kijelentette, hogy az egyesült arab emírségekbeli Al Rawafed cég és a szerb állam gazdasági társulása fejleszti a vajdasági és a szerbiai mezőgazdaságot. Branislav Bugarski megbízott tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár hétfőn találkozni fog a köztársasági agrártárca vezetőjével, s az elégedetlen sziváci, kúlai és palánkai földművesek panaszairól tárgyalnak majd. A gazdák szerint eddig ők művelték meg a földterületeket, de a közelmúltban jelentősen alacsonyabb áron külföldieknek adták bérbe a három község területén található földeket. Ebből a folyamatból kizárták őket, és úgy érzik, hogy az állam másodrendű polgárként kezeli őket. Ezzel kapcsolatban Bogosavljević-Bošković elmondta, hogy az egyesült arab emírségekbeli cég és a szerb állam gazdasági társasága közösen birtokolja a földterületek egy részét.
– A tőke 80 százalékát az arabok, 20 százalékát pedig a szerb állam tartja kézben. Mi nem fektettünk be a közös cégbe, de van szavazati jogunk, ezért az arabok nem adhatják el a földeket, és nem helyezhetik őket jelzálog alá. Az a tervünk, hogy a földek közelében élő földművesek számára agráripari központot hozzunk létre, ahol eladhatják a terményeiket, aztán onnan külföldre lehet szállítani az árut. Csak Közép-Szerbiában 350 ezer hektárnyi kihasználatlan termőföld van, és aki hajlandó befektetni, azzal leülünk tárgyalni – üzente a mezőgazdasági miniszter.
Csütörtökön Branislav Bugarski megbízott tartományi mezőgazdasági, víz- és erdőgazdálkodási titkár Újvidéken a sziváci, kúlai és a palánkai földművesekkel tárgyalt. A gazdák azt mondták, hogy három évig bérelték és művelték a földet, rendbe tették a parcellákat, s egyszer csak mindenféle versenypályázat nélkül bérbe adták azokat egy arab cégnek. Bugarski azt mondta, hogy ha szükséges, a tartományi kormány megvitatja az előállt helyzetet.
– Elfogadhatatlan, hogy a gazdákat drótkerítéssel akadályozzák a munkájuk végzésében. Ők nem másodrendű polgárok. Meg kell vizsgálni, miként lehetséges az, hogy 100 ezer hektárnyi állami tulajdonú földet mindenféle előzetes egyeztetés nélkül bérbe adhatnak. Olyan szerződést kötöttek, amellyel 30 évre bérbe adják a földeket hektáronként 250 euróért, de ezt a szerződést további 30 évvel is meghosszabbíthatják. Az első osztályú megművelhető földterületeket egyetlen vajdasági községben sem adják ki hektáronként 450 euró alatt. Ez egyszerűen ellentétes a vajdasági polgárok érdekeivel, és hatályon kívül helyezi az alkotmányos jogrendet. Egy politikust, aki ilyen szerződést aláír, azt erkölcsi és társadalmi felelősség terheli – jelentette ki csütörtökön Bugarski.
