Az ukrán szakadárok vezetője tegnap közölte, hogy offenzívájukkal elérték az Azovi-tengert, elfoglalták Novoazovszkot, és támadásuk fő célpontja Mariupol városa. Az ukrán védelmi tanács bejelentette, hogy visszavonta csapatait Novoazovszkból, és megerősíti a 450 ezer lakosú Mariupol védelmét. A felkelők ellenőrző pontokat állítottak fel a délkelet-ukrajnai település peremrészein, és egyetlen nyugati tudósítót sem engednek be a városba. Az ukrán védelmi tanács közlése szerint Novoazovszk az orosz hadsereg ellenőrzése alá került, és az ukrán katonákat azért vonták vissza, hogy életüket megkíméljék.
A 11 ezer lakosú Novoazovszk a stratégiailag fontos, Oroszországot a Krímmel közvetlenül összekötő út mentén fekszik. Kijev aggódik amiatt, hogy a szeparatisták offenzívájukkal szárazföldi kapcsolatot teremthetnek Oroszország és a Krím között, márpedig akkor Moszkva kezébe juthat az Azovi-tenger – a Fekete-tenger északkeleti jókora öblének – teljes partvidéke, amely eddig mentesült a harcoktól.
Petro Porosenko államfő eközben bejelentette, hogy az orosz csapatok délkelet-ukrajnai behatolása miatt elhalasztja törökországi látogatását. Az elnök szerint Kijev haladéktalanul kezdeményezni fogja az ENSZ BT összehívását, mert „a világnak értékelést kell adnia az ukrajnai helyzet hirtelen súlyosbodásáról”. Azt is közölte, Kijev az európai országokhoz fordul azzal a kéréssel, hívják össze az Európai Tanács rendkívüli ülését.
Egy NATO-diplomata közlése szerint Pancir-SZ1 (NATO-osztályozás szerint SZA–22) típusú orosz légelhárító rakétarendszert észleltek a szakadárok ellenőrizte Kelet-Ukrajnában. A Pancir-SZ1 képes megsemmisíteni bármilyen légi célpontot 20 kilométeres távolságig és 15 kilométeres magasságig. Egy időben négy célpontot tud célba venni, és rakétái elérik a másodpercenkénti 1300 méteres sebességet.
A diplomata állítását alátámasztja az Egyesült Államok kijevi nagykövete. Geoffrey Pyatt Twitter-oldalán azt írta, hogy egyre több orosz katona avatkozik be az ukrán földön zajló harcokba és, hogy Oroszország legújabb, Pancir-SZ1 típusú légvédelmi rendszerét küldte Kelet-Ukrajnába.
Olekszandr Zaharcsenko, az önhatalmúlag kikiáltott Donyecki Népköztársaság (DNR) miniszterelnöke ugyanakkor tegnap csak annyit ismert el, hogy mintegy három-négyezer oroszországi önkéntes harcol a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő tegnap arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva nem vonja ki az összes orosz katonát Ukrajnából. Jacenyuk egyúttal úgy értékelte, hogy az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt. Az ukrán miniszterelnök sürgette továbbá az ENSZ BT rendkívüli ülésének összehívását. Ugyanezt kérte Litvánia is amiatt, hogy Oroszország – litván megfogalmazás szerint – „nyilvánvaló katonai invázióba” kezdett Ukrajna területén.
Moszkva igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét
Az ukrán katonák pánikszerű visszavonulásáról ír közben a New York Times (NYT) azzal a fejleménnyel kapcsolatban, hogy – a jelek szerint – Oroszország új frontot nyitott Kelet-Ukrajna déli részén. Moszkva tagadja a katonai mozgásokat, ugyanakkor korábban jelezte: nem tűri el a többségében oroszok lakta keleti részén zajló felkelés leverését, amely Vlagyimir Putyin számára hazájában jelentős politikai kudarccal érne fel – vélekedett a NYT. Oroszország nyilvánvalóan igyekszik a szakadárok javára visszabillenteni a mérleg nyelvét – mondta az újságnak egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztségviselő. A tekintélyes amerikai napilap szerint az ukrán válság megoldását célzó minszki találkozó után az orosz katonai mozgások miatt szertefoszlik az a remény, hogy a szemben álló felek közelebb kerültek az öt hónapja tartó konfliktus beszüntetéséhez.
Novoazovszkban elegendő bizonyítékot lehetett látni arra, hogy Oroszország meg akarja változtatni a konfliktus menetét. A településről biztonságosabb területek felé visszavonultak az ukrán erők a határ túloldaláról érkező tankoszlopok, tüzérség és harcoló egységek elől. Néhány katona láthatóan nem hajlandó harcolni. A nyugat-ukrajnai Vinnyicjában állomásozó 9. dandár novoazovszki helyi egységének vezetője ráparancsolt menekülő katonáira, hogy forduljanak vissza, de hiába. „Rendben” – mondta a parancsnok. „Bárki, aki megtagadja a harcot, üljön külön a többiektől” – mondta, mire 11 katona így tett, a többiek pedig visszamentek a városba. Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő az orosz behatolásra reagálva azt mondta, valószínűleg orosz ellentámadás van folyamatban. Psaki bírálta, hogy az orosz kormány nem hajlandó megmondani az igazat arról, hogy katonái 30 mérföld mélyen behatoltak Ukrajnába.
Nyugati és ukrán tisztségviselők szerint Moszkva délen támogatja a szeparatisták előrenyomulását az Azovi-tenger fő kikötőjének számító Mariupol felé. Ezzel Oroszország lehetséges célja egy tengeri kijárat megszerzése abban a törekvésében, hogy létrehozzon egy szeparatista enklávét Kelet-Ukrajnában. Néhány nyugati tisztségviselő attól tart, hogy a lépés annak az átfogóbb orosz stratégiának a része, amelynek célja egy Krímhez kapcsolódó terület kihasítása.
„Zöld emberkék” árasztják el Ukrajnát
További jelentős szankciók mellett széles körű technikai és katonai segítségnyújtást követel az Európai Uniótól Ukrajna uniós nagykövete a külképviselet által az egyik internetes közösségi oldalon tegnap megosztott üzenet tanúsága szerint. „Oroszország tegnap megkezdte a nyílt inváziót Ukrajna ellen” – kezdi üzenetét Kosztyantin Jeliszjejev, aki szerint az Oroszországnak a héten Minszkben nyújtott békejobbra egy buta cinikus mosoly volt a válasz, az orosz hadsereg pedig még azon az éjszakán átlépte az ukrán határt. A Krímben látottakhoz hasonlóan jelöletlen egyenruhát viselő „zöld emberkék” árasztják el Ukrajnát – írja Jeliszjejev. „Ukrajnának és az EU-nak véget kell vetnie ennek a háborúnak” – közli a nagykövet, és felszólítja az EU állam-, és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot, hogy szombaton tartson rendkívüli uniós csúcsot az ukrajnai helyzet miatt. „Elég volt az agresszorral való összejátszásból és a lekenyerezéséből” – tudatja az ukrán diplomata, aki emlékeztet, hogy február óta a tanács 11 zárónyilatkozatot fogadott el, az Európai Parlament pedig négy határozatban követelte, hogy Oroszország tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. „Nem volt elég ennyi, hogy kiderüljön: a Kreml fütyül a szavakra?”
