A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke, Csonka Áron pénteki sajtótájékoztatóján, Adán elmondta: pártja üdvözölte a nemzeti tanácsokról szóló törvény egyes módosításait, mivel előrelépésnek tekintik, hogy a korábbiakhoz képest szabályozták és átláthatóbbá tették a választási folyamatot. Csonka Áron szerint azonban több hiányosság jelentkezik a törvény alkalmazásában, ami árnyékot vett a választási folyamatra és a későbbiekben a megválasztott nemzeti tanácsok legitimitására is.
– Az első hiányosság, amellyel szembesülnek azok, akik szeretnének listát állítani a nemzetitanács-választáson, és régebbről nincs meg nekik a névjegyzékben szereplők adatbázisa, hogy ezek az adatok teljesen elérhetetlenek a számukra – magyarázta Csonka Áron. – Aki nem élt vissza a törvényes lehetőségekkel, és nem csinált külön adatbázist, gyakorlatilag nem tudja, ki szerepel a külön választási névjegyzéken. Nem tudja, kihez forduljon támogató aláírásért, és hol kell kampányolnia. A másik gond a névjegyzékre való feliratkozással van. A minisztérium ugyanis utasította az önkormányzatokat, hogy a névjegyzékbe csak személyesen lehet feliratkozni. Ezt üdvözöltük, mert helytelennek tartjuk, hogy a pártok vagy szervezetek maguk állítják össze a külön választási névjegyzéket, mivel ez az állam feladata. A gond viszont az, hogy az utasítással együtt kiadtak egy új formanyomtatványt, amely kizárólag szerb nyelvű és cirill írásmódú. Bár az utasításban megjegyzik, hogy lehet többnyelvű űrlap is, nem mellékeltek hozzá mintapéldányt. A mindennapokban olyan példákkal találkozunk, különösen a Bánságban, hogy ha valaki szeretne feliratkozni a külön választási névjegyzékre, és használni kívánja a négy évvel ezelőtti űrlapot, akkor ezt egyes községi közigazgatásokban visszautasítják, azzal a magyarázattal, hogy a minisztérium utasításában ilyen formanyomtatvány nem szerepel. A formanyomtatványt kitöltését szintén szerbül és cirill írásmóddal kérik. A törvény szerint viszont az űrlapon ugyanúgy kell feltüntetni a személyes adatokat, ahogyan az a személyi igazolványban szerepel. Sokan éltek alkotmányos jogukkal, és magyar nyelven váltották ki a személyi igazolványukat és más okmányukat. A minisztérium ezzel a lépésével hátrányosan megkülönbözteti a szabad névhasználatot, amit egyébként szavatol a szerb alkotmány. Ez a jelenség megmutatkozik a választási folyamat lebonyolítását meghatározó határidőben és a hozzá kapcsolódó utasításban, amit már a Köztársasági Választási Bizottság, a RIK tett közé. A harmadik gondot a RIK rendelete okozza. Eszerint a listaállítók delegálhatnak megfigyelőket minden választóhelyre, de ezt csak a saját költségükön tehetik meg. Ezzel hátrányos helyzetben hozzák a kevesebb pénzzel rendelkező szervezeteket, valamint megkülönböztetik az általános választásoktól a nemzeti tanácsbeli választásokat, és ellehetetlenítik a megfelelő kontrollrendszert – közölte Csonka Áron, és hozzátette: a felmerült gondokról levélben tájékoztatják a minisztériumot, és kérni fogják a hiányosságok pótlását.
