Az ukrán államfő a szakadárok minimális követeléseit sem fogja teljesíteni, ellenkező esetben a saját sírját ássa meg – vélte a Vedomosztyi című orosz lapnak az ukrán válság rendezésére összehívott kontaktcsoport minszki üléséről nyilatkozó egyik ukrán szakértő. Egy másik politológus lehetségesnek tartotta a fogolycsere és a humanitárius kérdések gyors megoldását, de a legtöbb elemző nem derűlátó.
Előző nap konkrét eredmény nélkül ért véget a konfliktus békés lezárásának módjait kereső összekötő csoport ülése (pénteken újra asztalhoz ülnek), noha egyes hírek szerint a szeparatisták az általuk ellenőrzött területek „különleges státusának” elismeréséért cserébe belemennének abba, hogy e területek Ukrajna részei maradjanak. Dmitro Pomarancsuk ukrán politológus szerint az ukrán lakosság Petro Porosenko bármilyen engedményét Kelet-Ukrajnával kapcsolatosan árulásnak tekintené, és ha másért nem is, ezért nem enged. „Ellenkező esetben az államfő a saját sírját ássa meg”– vélte, hozzátéve, hogy Kijev a délkeleti régiók elszakadásáról szóló népszavazást nem ismerte el, és sohasem fogja elismerni.
Olekszij Harany, a Kijevi-Mohiljanszkaja Akadémia professzora szerint sincs semmi alapja annak, hogy Kijev álláspontjának megváltozásáról lehessen beszélni, Porosenko semmilyen körülmények közepette sem fog belemenni a szakadárok feltételeinek a teljesítésébe. Orosz szakértők ugyanakkor úgy látják, Porosenkónak kompromisszumot kell kötnie. „Tekintettel a délkelet-ukrajnai harcok helyszínén jelentősen megváltozott erőviszonyokra, a felkelők térnyerésére, az ukrán hadsereg kritikus állapotára, Kijev legfeljebb saját tekintélyének a megmentésében, Kelet-Ukrajna bármilyen feltételek melletti megtartásában reménykedhet” – vélte Alekszej Arbatov akadémikus, aki szerint ellenkező esetben Porosenkónak távoznia kell a posztjáról, mivel nem tudott megbirkózni a feladatával, és a történelem számára olyan ukrán elnökként marad meg, aki nem csak a Krímet, hanem a Donyec medencét is elveszítette.
Vadim Karaszev, a kijevi Globális Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője lehetségesnek tartotta a fogolycsere és a humanitárius kérdések gyors megoldását, Andrej Kortunov orosz szakértő viszont problémásnak tartja a szakadárok törvényesítését, az ukrán Nemzeti Gárdához hasonló státus megadását, amelybe szerinte Kijev nem fog belemenni. Kérdésesnek tartja „donyecki és luhanszki népköztársaságok” vezetésének önálló külgazdasági tevékenységet célzó törekvéseit is. Dmitrij Trenyin, a moszkvai Carnegie Központ igazgatója szerint a „felkelők” terve lényegében nem tér el az orosz vezetés tavasz óta hangoztatott álláspontjától. „Moszkva számára alapvető fontosságú, hogy a keleti területek különleges státussal rendelkezzenek, amely révén megvétózhatnák Kijev külpolitikai döntéseit. Elsősorban Ukrajna NATO-ba, illetve az EU-ba való belépéséről van szó” – magyarázta a tekintélyes szakértő.
Az utóbbi 24 órában a terepen a helyzet jobbára változatlan. Kijevi források szerint az ukrán fegyveres erők 15 tagja esett el és 49 sebesült meg a harcokban. A Donyeck megye déli részén, az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol kikötővárosánál három támadás érte az ukrán egységeket. Állítólag minden támadást visszavertek és 50 ellenséget „semmisítettek meg”, valamint egy Grad rakéta-sorozatvetőjüket.
LAVROV: WASHINGTON UKRAJNÁBAN NE AZ IRAKI ÉS LÍBIAI FORGATÓKÖNYVET KÖVESSE
Oroszország azt reméli, hogy az ukrajnai demokráciának nyújtott washingtoni támogatás nem az iraki vagy líbiai forgatókönyv szerint valósul meg – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai sajtótájékoztatóján. Szerinte a fő feladat jobb belátásra bírni Kijevben a háborúpártiakat, amire csak az Egyesült Államok képes. „Washingtonnak közvetlen befolyása van az ukrán fegyveres erőkre, amit számos tény bizonyít. Nagyon fontos felhasználni az Egyesült Államok lehetőségeit, és ezek révén eljuttatni a jelzéseket, hogy ideje áttérni a helyzet katonai megoldását erőltető próbálkozásokról a politikai folyamatra. Már bejelentették, hogy Porosenko szeptember 18-án látogatást tesz az Egyesült Államokban. Ez valószínűleg jó lehetőség lesz arra, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, mondják meg nyíltan, hogy az amerikai fél érdekelt vagy sem a politikai rendezésben Ukrajnában” – magyarázta Lavrov, aki szerint az ukrán parlament azon kezdeményezése, hogy az alkotmányt módosítva lemond a semlegességről és megcélozza a NATO-tagságot, arról tanúskodik, hogy kijevi háborúpártiak igyekszenek meghiúsítani a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket.
