2024. május 6., hétfő

Firigyháza önt is hazavárja!

A Törökkanizsáért Egyesület szervezésében szeptember 28-án (vasárnap) kerül sor a Firigyháziak III. Találkozójára

A Törökkanizsáról Oroszlámos felé vezető országút első leágazása a parányi bánáti falu, Firigyháza felé fut. A tágas legelőtől szegélyezett keskeny bekötőúton az utazó gyorsan a mindössze négy utcából álló, alig 160 lelket számláló településre érkezik.

A néhai Csanád-nemzetség ősi birtokai közé tartozó falucskát a törökök kiűzetése után a temesvári bánsághoz csatolták, hogy aztán az 1781-ben a törökkanizsai uradalommal együtt Szerviczky Márkus tulajdonába kerüljön. A birtokos család 1804-ben Csongrád vármegyéből dohánykertészeket telepített ide, s az akkori Firigyháza már 1858-ban önálló községgé nőtt. A történelem viharai azonban nem kímélték e bánáti falut sem, hiszen később, pusztaként Törökkanizsához csatolták és 1918-ig Torontál vármegye Törökkanizsai járásához tartozott. Ma Firigyháza a törökkanizsai község egyik legkisebb települése.

A néhai színmagyar faluban az 1900-as évek háborúi után a lakosság nemzeti összetétele megbomlott: napjainkban a firigyháziak csak egyharmad része magyar ajkú. Mindennapi kenyerüket, szűkös megélhetésüket jószágtenyésztésből próbálják megteremteni. Más lehetőségük az ittmaradottaknak nincs: a közelben lévő, valaha virágzó Nagytanyát, amely sokuknak biztos jövedelmet adott, réges-régen felszámolták.

Bizony nem volt e vidéken foganatja az intelemnek: „Őrízzétek a templomot és az iskolát”...Igaz, az iskolával átellenben – melyet az 1970-es évek második felében zártak be, s amelynek a nevét a falucska főutcája őrzi – templom helyett, az esztendős ünnepen szabadtéri misére hívogató harang azért még hirdeti: talán nem veszett el minden.

Ilyentájt, a Szent Mihályi búcsú napján minden esztendőben megszólal a firigyházi harang, melyet 1831-ben öntetett Temesváron, a harangon olvasható korabeli sorok hitele szerint, az akkor önálló község, Nemes Törökfélegyháza urasága, Szerviczy György. S ilyentájt visszatérnek a jobb időket megélt falu lakói, hogy a régi emlékektől kicsit megszépüljenek az öregedő, leépülő Firigyháza képei.

Ebben nyújt segítséget a Törökkanizsáért Egyesület, amelynek nevéhez fűződik, többek között, a falutalálkozók megszervezése is.

–Magyar civil szervezetként a hagyományok és az identitás megőrzése a célunk, így az olyan rendezvényeké is, mint a Firigyháziak Találkozója. A falucska búcsúja és Szent Mihály arkangyal ünnepe alkalmából 2014. szeptember 28-án, vasárnap harmadik alkalommal kerül sor a Firigyháziak Találkozójára, amelyet alkalmi rendezvények tesznek színesebbé. Az első falutalálkozót 2011-ben, Firigyháza fennállásának 755. évfordulója tiszteletére szerveztük meg, szintén Szent Mihály napján – mondja Orosz Urbán Csilla, a Törökkanizsáért Egyesület elnöke.

– Az Egyesület 2010-ben alakult meg, s olyan szerteágazó területeken tevékenykedik, amelyeket más civil szervezetek, egyesületek nem ölelnek fel, vagy nem tudnak „lefedni”: például a mezőgazdaság, a fenőttek és gyerekek oktatása, mezőgazdaság támogatása, falusi turizmus, szociális kérdések, vagy a fiatalok ösztödíjazása. Az idén például anyaországi támogatás segítségével 40 magyarul tanuló középiskolás diák számára tudtunk egyszeri oktatási támogatást nyújtani.

A szeptember 28-ai falutalálkozó, a hagyományok tiszteletének jegyében 16.00 órakor ünnepi szentmisével kezdődik. Az eddigiektől eltérően a további rendezvények, a művelődési műsor és a bál (Keszég Ákos és a Fokos zenekar közreműködésével) helyszíne a Ricze-ház lesz. Egyesületünk ugyanis ajándékba kapott egy autentikus, a néhai parasztházak arculatát tükröző házat, amelyet pályázati pénzből sikerült felújítani. A falutalálkozó keretében ünnepélyesen átadjuk rendeltetésének a házat, melyben a jővőben a Firigyházához kapcsolódó régi képeket, egyházi tárgyakat, okiratokat helyezzük el, s tekintve, hogy a falunak nincs temploma, nagyobb ünnepekkor a Ricze-házban tartják meg a szentmiséket is – tudtuk meg Orosz Urbán Csillától.

– Reméljük, az idén is sokan eljönnek a falutalálkozóra, meglátogatják szülőfalujukat, s abban is bízunk, hogy egyesületünket egyre többek támogatják, hiszen mindannyian azon fáradozunk, hogy e kis települést megmentsük az enyészettől. Szeretnénk például rövid időn belül felújítani a feszületet is.

Azt már a törökkanizsai helyi közösség elnökeként mondja el, hogy a közigazgatási tekintetben a törökkanizsai helyi közösséghez tartozó Firigyházán önkormányzati ráfordításból két utca is szilárd útburkolatot kapott, s a képviselő-testület döntése nyomán minimális összeg fizetése mellett sikerült biztosítani a havonta két alkalommal történő háztartási hulladék szervezett elszállítását.

– A megoldásra váró gondok közül talán a legsürgetőbb az esővíz-elvezető csatornák kiépítése lenne – teszi hozzá.

Az őszbe hajló bánáti legelőktől ölelt kis falu csendesen várja ünnepét, mint minden évben, így Szent Mihály havában. S közben zajos, gyermekzsivalytól hangos utcákról álmodik, fehérre meszelt falú, alján feketével keretezett, takaros parasztházakról, piros muskátlival díszített ablakokról, népdalok zengő énekéről a kukoricafosztás hűvös estéin, meg illatos fonott kalácsról és kemencék melegéről.