A hétvégén Belgrádban megvert német LGBT-aktivista esete után a kisebbségi jogokat védő civil szervezetek és a hazai és külföldi tisztviselők is egyetértenek abban, hogy az eset igen rossz fényt vet Szerbia hírnevére, valamint abban is, hogy három év kihagyás után, az idén mindenképpen meg kellene rendezni a Belgrade Pride-ot. Annak ellenére, hogy a hétvégén igen gyorsan reagáltak a belügyi szervek, és az elkövetőket 17 óra alatt őrizetbe vették, a belügyminiszter még nem tudja, engedélyezi-e a szeptember 28-ára tervezett büszkeségnapi felvonulás megtartását.
Letartóztatták azokat az elkövetőket, akik szombat hajnalban Belgrádban megvertek egy német állampolgárt. A rendőrség közleménye szerint 17 órán belül mindhárom elkövetőt letartóztatták, akik megtámadták az 1987-es születésű D. H.-t. A német állampolgárságú férfit szombat hajnalban 3 óra 2 perckor verték meg a belgrádi Branko utcában, a Zeleni venac környékén. A megtámadott személy olyan súlyos agysérülést szenvedett, hogy azonnal meg kellett műteni. A hírügynökségek jelentései szerint a német férfi a műtét után stabil állapotban van. Miljko Ristić, a belgrádi Közegészségügyi Intézet igazgatója szerint a férfi sérülései életveszélyesek voltak, és ha nem műtik meg azonnal, meghalt volna. A német állampolgárságú férfi az LGBT-közösség jogaival kapcsolatos belgrádi nemzetközi konferencián vett részt. A Labris civil szervezet szombaton sajtótájékoztatót, majd tiltakozó felvonulást szervezett a támadás miatt. A sajtótájékoztatón Heinz Wilhelm, Németország belgrádi nagykövete is felszólalt, és kijelentette, nagyon felzaklatta az incidens híre.
– Amennyiben igaz az, hogy a támadó azt mondta, nem akar külföldieket Szerbiában, az eset az idegengyűlölet dimenziójával is kiegészül, s egészen más fényben kell rá tekinteni – hangsúlyozta Heinz Wilhelm. Nebojša Stefanović belügyminiszter szerint azért támadtak a német állampolgárságú férfire, mert „más nyelven beszélt”, mely a társadalom bizonyos fogyatékosságait bizonyítja – nyilatkozta a Prva Televízió műsorában vasárnap.
NEM VET JÓ FÉNYT SZERBIÁRA
Az esettel kapcsolatosan Aleksandar Vučić kormányfő vasárnap találkozott Christoph Strässerrel, a német szövetségi kormány emberi jogi és humanitárius segítség megbízottjával. A találkozó témája az emberi jogok védelme volt, különös figyelmet szentelve a szexuális kisebbségek jogaira. Strässer szerint a belgrádi büszkeségnapi felvonulás megtartása rendkívüli fontosságú. Vučić hangsúlyozta, hogy Szerbiában az emberi jogokat az alkotmány szavatolja, és tiltja a diszkriminációt, illetve, hogy az állam mindent megtesz ezeknek a jognak a védelméért, valamint tiszteletben tartásáért.
Saša Janković köztársasági ombudsman is elítélte a német LGBT-aktivista ellen elkövetett támadást, megítélése szerint a rendőrség és az állami szervek gyorsan és hatékonyan dolgoztak az elkövetők felderítésén. „Szeretném azt remélni, hogy többé nem történik ilyen incidens, de ha igen, akkor elvárom, hogy ugyanilyen hatékonyan tegye a rendőrség a dolgát, mert valószínűleg ez az első eset, hogy ilyen gyorsan elfogják a tetteseket, amikor az áldozat az LGBT-közösség tagja.”
Ivica Dačić szerint nem vet jó fényt az országra a szombati eset. Elmondása szerint nem fér kétség ahhoz, hogy mindez nagy kárt okoz az ország érdekeinek és hírnevének. Hozzátette, Szerbiának jót tenne, ha megtartanák a büszkeségnapi felvonulást, de annak kockázatbecslését a belügyminisztériumnak, valamint a biztonsági szolgálatnak kell megtennie. Nebojša Stefanović belügyminiszter szerint az állam mindent megtesz annak érdekében, hogy az idén sor kerülhessen a rendezvényre. Elmondta, hogy a napokban tárgyal majd a Belgrade Pride szervezőivel.
„ILYEN A SZEXUÁLIS KISEBBSÉGHEZ TARTOZÓK ÉLETE SZERBIÁBAN”
Goran Miletić, a büszkeségnapi felvonulás szervezőbizottságának tagja úgy véli, a legutóbbi támadás is bizonyítéka annak, hogyan kénytelenek az LGBT-közösség tagjai Szerbiában élni. Miletić úgy fogalmazott, a német férfi elleni támadás a legjobb mutatója annak, hogy Szerbiában hogyan fogadják a másságot, és hogy mit várhatnak el a sérülékenyebb közösségek és csoportok tagjai.
– Ez nem csak az LGBT-közösséget érinti, ez bármely kisebbséget érinthet, akit az egyik pillanatban nem szívelnek – mondta Miletić, hozzátéve, hogy több ilyen incidens is történt már, amikor más állampolgárságú személyt ért efféle támadás, de azokat nem jelentették a rendőrségnek. Szerinte a szombati támadás rossz képet mutat országunkról, hogy társadalmunk erőszakos, és ezzel a ténnyel az állam nem szembesült. – Az államnak szembesülnie kell ezzel a problémával, rendszabályozni és megmutatni, hogy küzd ellene – hangsúlyozta Miletić, hozzátéve, hogy nemcsak a rendőrségnek kellene foglalkozni ezekkel az esetekkel, hanem az ügyészségeknek és a bíróságoknak is. – Meg kell mutatniuk, hogy az állam működik. Amikor valaki erőszakos cselekedetet követ el, akkor a pernek gyors lejáratúnak kell lennie, és az elkövetőt úgy kell megbüntetni, hogy a polgárok azt érezzék, az igazságszolgáltatásunk megvédi őket az erőszak ellen – hangsúlyozta Miletić. Emlékeztetett Brice Taton esetére is, amely, mint mondta, azt mutatja, hogy Szerbiában bármi megtörténhet: az igazságszolgáltatást meg lehet kerülni, a törvényt pedig kijátszani.
A szerb fővárosban az idén a büszkeségnapi felvonulást szeptember 28-ára tervezik, mivel az előzőleg tavaszra bejelentett felvonulást az LGBT-közösség elhalasztotta a májusi árvízkatasztrófa miatt. A rendőrség viszont még mindig nem készítette el a felvonulás kockázatbecslését, amely után eldöntik, hogy engedélyezik-e a Belgrade Pride megtartását, vagy sem. Ez elmúlt három évben biztonsági okok miatt nem rendezhették meg Szerbiában a büszkeségnapi felvonulást.
