2024. május 4., szombat

Marad a szlovák állampolgársági törvény

A vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták az alkotmánybíróság döntését

Formai okokra hivatkozva elutasította a szlovák alkotmánybíróság szerdán a szlovák állampolgársági törvénynek az alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt, amelyet a pozsonyi törvényhozás képviselőinek egy csoportja kezdeményezett még 2011-ben.

Az indoklás szerint a testületben sem az elutasító, sem az igenlő döntéshez nem sikerült megszerezni a többséget jelentő 7 szavazatot. Az alkotmánybíróság 13 fős, de jelenleg csak 11 bíróval működik.

A többszöri elnapolást követően most elutasított beadványban annak kezdeményezői arra hivatkoztak, hogy a szlovák állampolgársági törvény – amelynek alapján százakat fosztottak meg szlovák állampolgárságuktól, miután felvették egy másik országét – nem egyeztethető össze a szlovák alaptörvénnyel, amelynek ötödik cikkelyének második bekezdése kimondja: akarata ellenére senkit nem lehet megfosztani szlovák állampolgárságától.

A szlovák Ab egyik legrégebben húzódó ügyének ilyen végkifejletét az ügy legközelebbi érintettjei, a beadvány kezdeményezői és a vitatott jogszabály alapján állampolgárságuktól megfosztott felvidéki magyarok csalódottan fogadták, szerintük a döntés arról tanúskodik, hogy a testület csak ürügyet keresett a panasz elutasításához.

Gál Gábor, a Most-Híd szlovák–magyar párt parlamenti képviselője – aki a beadványt jogilag képviselte – az MTI-nek nyilatkozva megdöbbentőnek minősítette a döntést. „Egy olyan döntés született, amely jogi alibizmus és politikai megrendelés egyvelege” – szögezte le Gál Gábor, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a testület nem mondott sem igent, sem nemet a beadványra. Gál jelezte: pártja a pozsonyi törvényhozás következő ülésén ismét javasolni fogja az állampolgársági törvény módosítását.

A szlovák állampolgársági törvény jelenlegi formáját 2010. május 26-án, Robert Fico első kormánya idején fogadták el válaszul a magyar parlamentnek a könnyített honosításról hozott aznapi döntésére. A 2010. július 17-én hatályba lépett törvény többek között kimondja: elveszíti szlovák állampolgárságát, aki egy másik ország állampolgárságát felveszi. A törvény hatályba lépése óta csaknem kilencszázan vesztették el szlovák állampolgárságukat, köztük több tucatnyian a magyar állampolgárság megszerzését követően.

A magyar kormány csalódással értesült arról, hogy a szlovák alkotmánybíróság formai okokra hivatkozva elutasította a szlovák állampolgársági törvény alkotmánnyal való összeegyeztethetőségének vizsgálatát célzó beadványt – közölte Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes tegnap az MTI-vel.

A politikus közleményében emlékeztetett: ez az a törvény, amely megfosztja szlovák állampolgárságától mindazokat, akik egy másik ország állampolgárságát felveszik. Ezzel szemben Csehország éppen idén január 1-jétől tette lehetővé a kettős állampolgárságot – jelezte.

A miniszterelnök-helyettes megjegyezte, hogy a szlovák törvény, amelyet válaszlépésként értelmeztek a magyar állampolgárság kiterjesztésére, valójában döntő többségében szlovákokat sújt, akik nem Magyarország, hanem más országok állampolgárai is. „Ezért a jogszabály nemcsak a magyar, hanem a szlovák emberek érdekeivel és jogaival is ellentétes” – hangsúlyozta.

Semjén Zsolt végül kijelentette: a magyar kormány a felvidéki magyarság mellett áll emberi és polgári jogaik védelmében, és természetesen továbbra is minden támogatást megad nekik.