Kónya Sándor Nézzünk égre! című könyve vallásos népi énekek gyűjteménye. Vajdaság több településéről származik a gyűjtött anyag, mondhatni feltérképezi Bánátot és Bácskát is: Csóka, Topolya, Királyhalom, Kishegyes, Feketetó, Nagybecskerek, Nagykikinda, Szaján, Homokrév, Tiszaszentmiklós. Ez a földrajzi szerteágazás valamiféle teljességet sugall az olvasónak.
Kónya Sándor a népénekek és a dallamuk rögzítése mellett azok területenkénti változatait is feljegyzi. Elemzi a szövegeket, a dallamot, és irodalomelméleti, stilisztikai, kultúrtörténeti megközelítésben bontja részleteire a gyűjtött anyagot, majd észrevételeivel, zárógondolataival, összegzéseivel a tanulmányok végére ismét egyberakja a boncolgatott szöveget, amely ezek után a maga teljességében immár ismerőssé válik az olvasó számára.
A Szent vigasság szívünket betöltse! Karácsonyi énekek című tanulmányában tizenhét bánsági és bácskai karácsonyi éneket mutat be a szerző. Az Áloműző ének című tanulmányában pedig a mise alatt elbóbiskoló hívőket ébren tartó énekeket elemzi, miközben a népi szokásokról, a néplélektanról, a népénekek történetéről és azok előfordulásáról a vallásos életben szól. A tanulmánykötetet nem csak azok forgathatják, akik zenei előképzéssel rendelkeznek, és nem is csak a vallásos embereket szólítja meg, hanem azokat is, akik valamiképpen érdeklődnek és kötődnek a szűkebb pátriánkhoz, és a mű olvasása közben ráláthatnak, rácsodálkozhatnak a szülőföldünkhöz kapcsolódó kultúr- és művelődéstörténetre. A népköltészeti és a néprajzi megközelítésben feltárt gyűjtemény a hagyományainkat rögzíti, tudatosítja.
Az Öt seb tanulmánya a nagypéntekhez kapcsolódó szertartást mutatja be, miközben az eseményekhez kapcsolódó vallásos énekeket elemzi. Mindezt képsorral teszi látványossá, és a szertartásban járatlanoknak is érthetőbbé. Egyébként az egész tanulmánykötetet behálózzák a fényképek, melyek az említett gyűjtési területekről valóak, és valóban érdekessé teszik a kötetet. A Szent vigasság szívünket betöltse! című tanulmányban a karácsonyhoz kötődő népi drámai műfaj, a betlehemezés szokása kerül a középpontba, amelyet az ünnepi díszbe öltözött oltárképek, a betlehemi jenetekről készített fotók egészítenek ki. A kötet végén az énekesek, a kántorok, a népi vallásos énekek szövegíróinak fényképeit is mellékeli a szerző, akik a gyűjtemény létrejöttében is segítették őt.
A szentekhez szóló, a szenteket dicsérő népi énekekről (Szent Anna, Szent Ferenc, Szent Ágota, Péter és Pál...) szóló tanulmányok remekül bemutatják ezeket a nevezetes bibliai alakokat és a hozzájuk kapcsolódód hagyományokat (pl. a Szent Annának szentelt napot, a Szent Anna-kilencedet). A Szent Ferenchez kapcsolódód énekek, szertartások, ünnepek, a szenthez kapcsolódód rendek szimbólumai érdekes olvasatot nyújtanak az érdeklődőknek.
Kónya Sándor az utószavában írja, hogy a népszerűsítés, a közlés volt a szándéka e kötettel. A célja megvalósult, hiszen gyűjteményének egy kötetben való megjelenítése, az egy csokorba való összefoglalása, azok kontextusba való helyezése a Nézzünk égre! tanulmánykötetében élményszerű olvasatot nyújt. A témán belüli adatmennyisége, a sokoldalú megközelítése pedig lexikonszerű olvasatot kínál.
Bence Erika a könyvet méltató szövegében a múltunkat továbbvivő s a jövőt építő hagyományokat, értékrendet emleget, s gazdagnak és szerteágazónal nevezi az írásokat.
A könyvismertetésem a kötet címét is adó Lourdes-i énekkel, a Szent Máriát dicsérő népi énekkel zárom: „Nézzünk égre... Hadd ismerjen ez a világ...” Tudatosan killózva a fenti idézetet, s folytatva annak gondolatmenetét a vajdasági vallásos énekeket tartalmazó és az interdiszciplináris megvilágításban feltárt szövegek összefoglalását hadd ismerje meg a világ, vele együtt a vajdasági magyarok identitástudatával egybeszövődő szakrális népi kultúráját!
Az írás Kilátó mellékletünkben jelent meg.
