Az 1944/45-ös magyarellenes vérbosszú egyik legismertebb borzalma Bezdánban történt, ahol a partizánok egyszerre 101 ártatlan helybelit likvidáltak az Isterbác nevű falurészen, és ugyanitt ölték meg a más településekről idehajtottakat, akiktől elrekvirálták igavonó állataikat és szekereiket. A falu határában egy magát megadó honvédegység katonáit is lemészárolták, összevetve mintegy százötvenen estek a megtorlás áldozatául. Erre az 1944. november 3-án történt mészárlásra, annak ártatlan áldozataira, köztük 13–17 éves fiúkra emlékeztek az emléknapon a bezdáni Alsótemető kápolnájánál a ft. Zélity Mihály és ft. Sztrikovits János által bemutatott szentmisén.
A lemészárolt áldozatokat csak hónapokkal később sikerült a családtagoknak eltemetniük, de sok egyéb ártatlan áldozattal szemben ők a temetőben nyugszanak, nevük szerepel a helyi halottak anyakönyvében, és az áldozatok névsora felkerült a tavaly felállított emléktáblára. A kegyeletadókhoz ennél a táblánál, és a mögötte álló emlékkeresztnél Neveda Ferenc, a VMDP körzeti szervezetének elnöke és Cseresnyésné Kiss Madolna, a budapesti Keskenyúton Délvidéki Tragédiánk 1944-45 Alapítvány vezetője szólt, felidézve a szinte minden helyi családot érintő borzalom eseményeit.
Az ugyancsak az Alsótemetőben nyugvó ismeretlen honvédok sírjainál Illésfalvi Péter, Magyarország Honvédelmi Minisztériumának főtanácsosa mondott beszédet a főhajtók előtt.
Az isterbáci mártírok emlékhelyén a VMDP, a VMDK, a VMSZ, az MNT, a DP, a Helyi Közösség, a Keskenyúton Alapítvány és a magyarországi Csátalja község önkormányzatának képviselői helyezték el az emlékezés virágait. A megemlékezést szavalatok és kórusdalok tették ünnepélyesebbé.
