Sorra hullanak a bombák Irakban és Szíriában az Iszlám Állam (IÁ) szunnita terrorszervezet célpontjaira. Az amerikaiak vezette külföldi koalíció harci gépeinek sikerei egyelőre kétségesek. A légi csapásokkal a terrorszervezet katonai erejét nem sikerült megroppantani, önhatalmúlag kikiáltott állama, a kalifátus pedig elég jól bírja az ütéseket, sőt Észak-Szíriában még tovább is terjeszkedik.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Okulva az IÁ eddigi hódító politikájából és elborzasztó vérengzéseiből, a Közel-Kelettől távol több afrikai ország közös erővel igyekszik megakadályozni a helyi kalifátus térnyerését, pusztítását, és megerősödését. Az afrikai kalifátust – az IÁ mintájára – Észak-Nigériában kiáltotta ki a közelmúltban a terület önállóságáért harcoló Boko Haram.
A szervezetet sokan az Al-Kaida nigériai „leányvállalatának” tartják, mások inkább a helyi tálibokat tömörítő mozgalomnak gondolják. A Boko Haram viszont azt terjeszti magáról, hogy az iszlám igaz ügyéért küzd. Fél évtizede egyre eltökéltebben harcol azért is, hogy Nigériában, de legalábbis az ország északi részén bevezessék az iszlám államot és törvénykezést, vagyis a sáríát, az alkotmányt és a demokráciát pedig függesszék fel.
Észak-Nigériában folyamatosan hajt végre új támadásokat, merényleteket, gyilkosságokat (gyakran katonák, rendőrök és állami tisztviselők ellen), és rabol el polgárokat. Becslések szerint csaknem 350 ezren menekültek el egy év alatt a szervezet támadásai miatt, amelyek csak az idén legalább 2000 emberéletet követeltek.
A szervezet az elmúlt években ráadásul egyre brutálisabbá vált. Októberben a kormány egyhónapos tűzszünetet ajánlott az iszlám lázadóknak, de ők ezt visszautasították. Az ország északi részének lakossága ezért továbbra is rettegésben él, s valószínűleg abban reménykedik, hogy a térség településeire ritkábban csapnak le a szélsőségesek.
A Boko Haram harcosai gyakran a közeli országokba is „átruccannak” portyázni. Soraikban külföldiek is harcolnak, sőt a szomszédos Csádban, Kamerunban és Nigerben több rejtekhelyet és támaszpontot tartanak fenn. Az utóbbi időben gyakran csaptak le ebben a három országban is. Akcióikban sok helyütt ártatlan civilek is meghaltak, jobb esetben fogságba estek, és elhurcolták őket. Észak-Kamerunban július végén Amadou Ali kormányfő-helyettes feleségét is elrabolták. A többi tússzal együtt az asszony október elején szabadult ki.
A nigériai kormány ellenségként kezeli Boko Haramot, az Egyesült Államok 2013-ban, az ENSZ, és az EU pedig az idén nyilvánította terrorszervezetté. Goodluck Jonathan nigériai elnök sokáig azzal áltatta magát, és a külföldieket is, hogy a csoport akciói „belső ügyek”, az idén tavasszal azonban megváltoztatta álláspontját; már kormányzata is osztja Washington álláspontját, miszerint a Boko Haram kapcsolatban áll az Al-Kaidával, s nemzetközi fenyegetést jelent. Az USA ezért a mozgalom vezetőjének, Abubakar Shekaunak a fejére hétmillió dollár vérdíjat tűzött ki.
Párizs ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a Boko Haram fejlett nehézfegyverekkel is felszerelkezett, sőt jelentős az anyagi háttere. A fegyvereket főként a káoszba süllyedt Líbiából szerzi be, pénzhez (egyelőre) ismeretlen forrásokból jut.
A mozgalom egy radikális vallási iskolából nőtte ki magát az Afrika legnépesebb (mintegy 170 millió lakosú) és legfontosabb kőolaj-kitermelő országának számító Nigériában. A 2002-ben alapított fanatikus iszlamista csoport időközben annyira megerősödött, hogy jelenleg már a nigériai államhatalom legrettegettebb ellenfele. Többször fenyegetőzött a kormány megdöntésével és a keresztények elűzésével is.
Bár a mozgalom eredetileg az ország lakosságának a felét alkotó keresztények ellen hirdetett háborút, a vallási köntös mögött politikai és gazdasági konfliktus húzódik meg a kőolajban gazdag országban. A szélsőségesek haragját elsősorban a hatalom visszaélései, a szegények és gazdagok közötti szakadék mélyülése, a kiterjedt korrupció, valamint a bürokrácia szítja. A világ egyik legnagyobb olajexportőrének számító Nigéria – főként muszlimok lakta fejletlen – északi részén azonban a lakosság csaknem kétharmada naponta egy dollárnál kevesebből él.
A hatalom évekig szinte tehetetlen volt velük szemben. Nem véletlenül, a Boko Haramnak ugyanis beépített emberei vannak a hadseregben és a titkosszolgálatban is. Eddig valószínűleg ezért volt kevésbé sikeres a szervezet elleni háború Nigériában.
A helyzet azonban változhat: májusban öt afrikai állam – nyugati támogatással – közös tervet fogadott el a csoport elleni közös fellépésről. Benin, Csád, Kamerun, Niger és Nigéria elnöke abban is megállapodott, hogy a terrorizmus elleni harcban összehangolják a felderítést, az információcserét és a határellenőrzést. Utóbbira főként a több ország között megosztott Csád-tó környékén lehet nagy szükség, a térségben ugyanis a Boko Haram, és a többi iszlamista milícia szabadon garázdálkodik, szinte zavartalanul működik.
Egy másik egyezség értelmében az afrikai ötök közös zászlóaljat alakítanak, amely terrorelhárító egységként működik, és elsősorban a Boko Haram elleni küzdelemben vetik be. A csapatot amerikai, brit és francia tisztek is segítik.
A közös zászlóalj és parancsnoki központ létesítésének szándékát október elején mind az öt nyugat-afrikai állam elnöke megerősítette. Azt ígérték, a közös katonai parancsnokság 2014. november 20-áig megkezdi működését. A szükséges erőket azonban már november elején mozgósították. Csád, Kamerun, Niger és Nigéria egyenként 700 katonát küldött a közös zászlóaljba, Benin hozzájárulása azonban még nem ismert.
A közös katonai fellépés haszna még a jövő titka, de az máris egyértelmű, hogy az összefogás szükséges, a Boko Haram ugyanis nem hátrál. A terrorszervezet vezetője nemrég legalábbis azt üzente, nem alkudozik a kormánnyal. Abubakar Shekau szerint azért nem egyezkednek (senkivel) a fegyvernyugvásról, mert „Allah így rendelkezett”.
