Vajdaságban folyamatban van annak a körkérdésnek a lebonyolítása az általános iskolák ötödik osztályába járó diáklányok szüleinek körében, mellyel az illetékesek arra szeretnének választ kapni, mi a véleményük a méhnyakrák elleni védőoltásról, illetve hajlandók lennének-e beoltatni gyermekeiket. Ha a megkérdezetteknek több mint a fele támogatja a méhnyakrák megelőzésének ezt a módját, a projektumot a tervek szerint az év végén, illetve a jövő év elején valósítanák meg. A vakcináció nem lenne kötelező, ki-ki maga döntheti el, hogy beadatja gyermekének. A tartományi egészségügyi titkárság adatai szerint Szerbiában a méhnyakrák évente 400 nő halálát okozza, és mintegy 1400 új esetet diagnosztizálnak. A program célja a HPV vírussal való fertőzés megelőzése. A témával kapcsolatban felkértük szakmunkatársunkat, dr. Balog András adai szülész-nőgyógyászt, hogy fejtse ki véleményét.
A méhnyakrák kórelőzménye viszonylag sokáig ismeretlen volt. A tudósok csak a múlt század 60-as éveiben kezdtek el gyanakodni, hogy esetleg vírusos fertőzés lehet a betegség kiváltó oka.
Prof. dr. Harald zur Hausen német virológus 1976-ban jelentette meg hipotézisét, mely szerint a méhnyakrák kialakulásának fő okozója a humán papillomavírus (HPV). Kutatásait folytatva 1984-ben tudományosan is bizonyította állítását a HPV 16-os és 18-as genom kimutatásával a méhnyakrák sejtjeiből. Ezért a felfedezéséért 2008-ban orvosi Nobel-díjat kapott.
Ez a tudományos tény, hogy a méhnyakrák kiváltó oka vírus, a tudósokat arra serkentette, hogy mint más fertőző betegségek esetében is, védőoltást fejlesszenek ki, melynek segítségével emelkedik a szervezet ellenálló képessége, és védetté válik a HPV-fertőzéssel szemben. A törekvéseket siker követte, és előállították a HPV-fertőzés elleni védőoltást.
A serdülőkori szexualitás
Ma a fiatalok jóval korábban válnak nemileg éretté, és lényegesen később házasodnak, mint 100 évvel ezelőtt. Túl hosszú idő telik el a nemi érettség kezdetétől a gyermekvállalásig, emiatt a fiatalok nagy többsége nemi életet kezd a házasság előtt, és jelentős számú partnert cserél ez alatt az idő alatt. Mivel a HPV végtelenül elterjedt, a szexuálisan aktív személyek mintegy 80%-a találkozik a vírusfertőzéssel. A fertőzöttség aránya a 20 és 25 év közötti fiatalok körében a legmagasabb.
A fiatalok ismeretei hiányosak mind a fogamzásgátlás, mind a nemi úton terjedő fertőző betegségek területén is, így erről a fertőzésről is igen keveset tudnak. Nem törődve a nemi élet „buktatóival”, veszélyt nem ismerve, felelősség nélkül hajszolják az új kapcsolatokat. Testileg már felkészültek a nemi életre, de sajnos szellemileg még nem eléggé érettek, hogy a cselekedeteik következményeivel is felelősségteljesen szembe tudjanak nézni.
A vajdasági középiskolások nagy százaléka nemileg aktív. A felmérések szerint a középiskola befejeztéig a diákok 60–70%-a szert tett már bizonyos szexuális tapasztalatra. A nemi élet kezdete átlagosan 16 év. A megkérdezettek 13%-a már 15 éves kora előtt létesített nemi kapcsolatot. A fiatalok rendszertelenül használják az óvszert vagy más fogamzásgátló eszközt, és csak nagyon kevesen tudják, mi is a Papanicolau-teszt.
A védőoltásról
A HPV-fertőzés elleni védőoltást először 2006-ban hagyták jóvá. Szabadalmaztatták a világ több mint 110 országában, és több mint 40 országban alkalmazzák. Elsőként az USA, Ausztrália és Kanada vette be a nemzeti immunizációs programjába. Európa 23 országában végeznek vakcinációt, köztük Szlovéniában, Macedóniában és Magyarországon is. A HPV-fertőzés elleni vakcináció kevésbé elterjedt a fejlődő országokban a viszonylag magas ára miatt.
A védőoltás vírushoz hasonló részecskéket tartalmaz (VLP: virus-like particles), de hiányzik belőle a vírus DNS-e. Nem fertőző, és nem onkogén (rákkeltő). Alkalmaznak négyértékű és kétértékű védőoltást. A négyértékű védőoltás véd a HPV 6-os, 11-es, 16-os és 18-as típusa által okozott fertőzésektől, a kétértékű pedig a 16-os és a 18-as HPV okozta fertőzésektől. A klinikai kutatások azt bizonyítják, hogy a HPV-fertőzés elleni védőoltás eredményes a méhnyakrák megelőzésében a nem fertőzött lányok és nők 98%-ában. A legnagyobb védelmet nyújtja olyan lányok esetében, akik eddig nem fertőződtek HPV-vel. A védőoltás 98–100%-ban eredményes a szeméremajak és hüvelyi prekancerózus állapotok és kondilómák megelőzésében is. A szakmai ajánlások szerint a 9 és 26 év közötti kislányokat és lányokat kell beoltani. A négyértékű vakcinát 3 adagban adják, a 0., 2. és 6. hónapban, míg a kétértékűt a 0., 1. és a 6. hónapban. A minimális időköz a két dózis között legalább 4 hét legyen, a második és harmadik között 12 hét, az első és a harmadik között pedig 24 hét. A védőoltás akkor a leghatásosabb, ha az oltásra sor kerül még a nemi élet megkezdése előtt. A védettség felújítása (revakcináció) 5 év után szükséges. A vakcina mellékhatásai enyhék, fejfájás (28%), szédülés (11%), hőemelkedés/láz (13%), hányás (7%), fájdalom az oltás helyén (2,2%). Ellenjavallatok: esetleges túlérzékenység, allergia a védőoltás valamely alkotóelemére, valamint a terhesség. Elővigyázatosság szükséges akut betegségek enyhe vagy középsúlyos tüneteinek észlelésekor.
Hangsúlyozni kell, hogy a védőoltásban részesített nőknek is kötelező a rendszeres szűrővizsgálat és Papanicolau-teszt.
