Tegnap délután 15 órakor a bácskossuthfalvi helyi közösség és a Vajdasági Magyar Szövetség helyi szervezete megemlékezést tartott a bácskossuthfalvi temetőben, amelyen Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség első elnöke és Kiss Antal református esperes előtt rótták le tiszteletüket. Az emlékezők között volt Juhász Attila, a mezőgazdasági és környezetvédelmi minisztérium államtitkára, Juhász Bálint, a tartományi gazdasági titkárság titkárhelyettese, Fremond Árpád köztársasági parlamenti képviselő és Egeresi Sándor tartományi parlamenti képviselő.
Hagyománnyá vált, hogy elsősorban olyanok szólnak a Csubela-megemlékezésen, akik személyesen is ismerték és dolgoztak vele, mondta Pál Károly, a VMSZ ügyvezető alelnöke, a megemlékezés szónoka. A VMSZ első elnöke más körülmények között, önmagát nem kímélve tette dolgát a vajdasági magyarság érdekében. Döntő szerepe volt akkor, amikor a vajdasági magyarság 1992-ben fellázadt az értelmetlen háború ellen, mondta Pál.
‒ Csubela élére állt a népakaratnak, vezette azt, és úgy érzem, hogy az áldozataink ellenére sikerre vitte. Az a népakarat arról szólt, hogy a magyar embernek ezen a tájon fontosabb dolga is van annál, mint hogy más érdekében engedje magát elvinni a vágóhídra – mondta Pál, majd arról szólt, hogy a többpártrendszer bevezetése után Csubela megtalálta módját az eredményes politizálásnak.
‒ Ő volt az, aki megérezte, hogy a történelmi VMDK-ban nincs meg az a lehetőség, amely az adott körülmények között a lehető legtöbbet teheti meg a vajdasági magyarság érdekében. Ő volt az, aki élére állt ennek a változást igénylő akaratnak, és így lett ő a Vajdasági Magyar Szövetség első elnöke. Olyan elnöke, aki össze tudta fogni mindazokat, akik tenni akartak és ő volt az, aki megtalálta az utat, s rájött, hogy párttá kell alakulni, és pártként kell megküzdeni a magyarság érdekéért. Sajnos, vezető szerepe a VMSZ élén nem volt hosszú életű, a tragédia bekövetkezett, de amit addig letett az asztalra, és amit papírra vetett, azokról az időkről az örök útmutató, hogy mit kell tenni – hangoztatta az alelnök.
Csubela annak idején megérezte, hogy a nemzet érdekében kell tevékenykedni. Ha ma élne, akkor a vajdasági magyarság politikusaként ugyanezt megérezné, és ki tudna alakítani egy csapatot, amely ezt meg tudná valósítani, vélekedett Pál, aki szerint ma a legfontosabb célunk túlélni ezt a nehéz időszakot.
‒ Egyetlen célunk az itt maradás, a fogyásból a gyarapodás állapotába való áttérés. Egy olyan gyarapodáséba, amely azt jelenti, hogy a magyarság túléli ezt a nehéz időszakot, megbízik önmagában, összefog és eléri, hogy akik ma elmennek a jobb élet reményében, azok előbb-utóbb visszatérjenek ide. Ide, ahol a szülőföld van, ahol a haza van, ahová a jó Isten teremtett bennünket – mondta az alelnök.
Az emlékezés szavait követően a jelenlévők virágot helyeztek el Csubela Ferenc és Kiss Antal sírjára. Többek között Topolya és Kishegyes községek képviselői, a VMSZ bácskossuthfalvi, pacséri, topolyai, kishegyesi, bajsai és zentai helyi szervezeteinek képviselői helyeztek el koszorút.
