Rendbontás és nagyobb torlódások kialakulása nélkül zajlott le a szakszervezetek hétfői országos forgalomlassító tiltakozása. A rendőrség kommunikációs szolgálata kora délután közölte: a forgalom továbbra is a hétfőnként megszokott közlekedési helyzetnek megfelelő. Ekkor még negyvenegy helyszínen tartott a hétfőre meghirdetett félpályás útlezárás. A legnagyobb torlódás az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán alakult ki. Reggel hét órakor országszerte negyvenhárom helyszínen kezdődött meg a munkavállalókat hátrányosan érintő intézkedések ellen tiltakozó forgalomlassító demonstráció.
A Liga Szakszervezetek szervezte meg a hétfői, a reggel hét órától délután négy óráig tartó akciót, amely Gaskó István, a Liga Szakszervezetek elnöke szerint a tervek szerint alakult 1300-1400 autó és mintegy háromezer ember vett részt benne. „Az egész ország szimpátiával fordult a Liga Szakszervezetek országos félpályás forgalomlassító tiltakozó akciója felé” – jelentette ki Gaskó István, az érdekképviseleti szervezet elnöke kora délután az MTI-nek.
A Liga Szakszervezetek azt tervezték, hogy az ország 62 pontján legalább 1600 gépkocsival lassítják majd a közúti forgalmat hétfő reggel 7 és délután 4 óra között. Gaskó István reggel tartott sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy bízik a megállapodásban a kormánnyal és a munkaadókkal. Hozzátette: azt remélik, a sztrájk ráébreszti a kormányt, hogy nagy a szakszervezeti követelések támogatottsága, és a munkavállalói oldal is elgondolkodik azon, hogy hogyan, milyen mértékben teljesíthető az öt elemből álló követeléscsomag, amit a szakszervezetek letettek az asztalra. Ha a demonstráció hatása elmaradna a várttól, akkor a szakszervezeti vezető szavai szerint még legalább két lépés van, egy tiltakozóakció – tüntetés vagy félpályás útlezárás –, valamint egy országos sztrájk. Az öt elem, amellyel kapcsolatban meg szeretnének állapodni a kormánnyal a jövő évi, megfelelő nagyságú bérfejlesztés, a munka törvénykönyvének felülvizsgálata, az alkotmányos sztrájkjogot elvonó sztrájktörvény módosítása, a korkedvezményes nyugdíjrendszer megtartása, valamint a béren kívüli juttatások adózásának változatlanul hagyása.
Gaskó István korábban hangsúlyozta: az autós demonstráció semmilyen formában nem kötődik a vasárnapi tüntetésekhez, valamint politikai háttérindíttatása sincs.
A dohányipari lobbi tevékenységével hozta összefüggésbe a hétfői demonstrációkat Czomba Sándor szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkár. Az államtitkár hétfőn a Parlamentben tartott kormányszóvivői tájékoztatón úgy fogalmazott: amit ma az utcákon látni, elsősorban nem szakszervezeti megmozdulás, hanem a dohányipari lobbi tevékenysége. Amit a szakszervezetek követelnek, azok jelentős része régóta az asztalon van – mutatott rá. Czomba Sándor a követelések közül kitért a korkedvezményes nyugdíjra és azt mondta: a kormány álláspontja 2010 óta egyértelmű, nyugdíjat csak a korhatár betöltése után kívánnak fizetni. Minden tételt, ami előtte van, átalakítottak és 2011. december 31-e óta korkedvezményes nyugdíj nincs Magyarországon, az korhatár előtti juttatássá alakult át – jelezte.
A munka törvénykönyvével összefüggésben emlékeztetett: több mint 20 éve nem nyúlt hozzá senki, és az előző Orbán-kormány volt az, amelyik átfogó módosításokat hajtott végre. Érzékelték, hogy nem javítgatni kell, hanem érdemi tartalmi változásokra van szükség – hangsúlyozta. A megállapodást hosszú viták előzték meg, és valamennyi munkáltatói és munkavállalói képviseleti szervezet aláírta azt.
Gaskó István lezárulása után sikeresnek minősítette a demonstrációt. Czomba Sándor kijelentésére reagálva elmondta, hogy az túlzó, féligazságon alapul. Kifejtette, a munkáltatók is érdekeltek abban, hogy a kormány ne rendezze át a dohányipari elosztói, nagykereskedelmi tevékenységét és ne sújtsa olyan többletadóval, ami miatt ezek a cégek tönkremehetnek, de a munkáltatói és munkavállalói érdekek összecsengésének megbélyegzése nem korrekt lépés az államtitkártól.
