Meghatotta, örömmel és reménnyel töltötte el a kubaiak nagy részét az a történelmi lépés, hogy kormányuk és az Egyesült Államok vezetősége öt évtizedes mosolyszünet után a kétoldalú kapcsolatok normális mederbe terelése mellett döntött.
– Mindig reménykedtem. Sok kubai él odaát (az Egyesült Államokban), és úgy hiszem, ez jó lesz mindkét ország számára. Elég már a sok képmutatásból és háborúskodásból, egyesülni kell, előre kell lépni, fejlődni kell és gyarapodni – mondta a 36 éves Jesús Dalmau a karibi szigetországban a kubai nép győzelmeként értékelt fejleménnyel kapcsolatban.
A 41 éves Roberto épp Havanna történelmi belvárosában sétált, amikor megtudta, mi történt. Az emberek az utcára tódultak, és kiáltoztak, az örömhírre pedig még a harangokat is megkongatták. – Alakuljon jól minden, és legyen béke – hangoztatta kívánságait, nem mondott azonban véleményt arról, szerinte hoz-e majd változást életében Kuba és az Egyesült Államok döntése az 1961-ben megszakadt diplomáciai kapcsolatok helyreállításáról.
A kubai médiumok szerdán több ízben is megszakították adásukat, hogy beharangozzák Raúl Castro kubai elnök bejelentését a Washingtonhoz fűződő viszonyról. A legtöbb kubai részéről igen nagy várakozás előzte meg Castro szavait, aki katonai egyenruhában, íróasztalnál ülve olvasta fel közleményét az új kétoldalú helyzetről és Kuba döntéséről, hogy szabadon enged amerikai őrizeteseket: Alan Gross segélymunkást és egy nem megnevezett kubai származású amerikai kémet. Cserébe Washington a hazájukban hősként tisztelt „kubai ötök” utolsó három tagját engedte el, akiket kémkedés miatt 1998 óta tart fogva. Ügyük az utóbbi években megmozgatta a kubai társadalmat, és szabadon engedésük hírére többen elérzékenyültek.
– Éppen orvosi vizsgálaton voltam, amikor mondták nekünk, hogy átmehetünk a kórház színháztermébe, ha szeretnénk látni a tévében Raúl Castrót. Volt, aki sírt, mikor értesült a hősök sorsáról – mondta az 52 éves Elsa Barrios a kiszabadult kémekre utalva. – Nehéz szavakkal leírni, mit is érzünk – mondta az állami televíziónak Mariela Castro, az államfő lánya, aki maga is képviselő.
Másokra nem volt ekkora hatással a Castro-beszéd, mivel szerintük már várható volt, hogy a két ország előbb-utóbb rátér erre az útra. – Tisztában vagyunk vele, hogy ahogy a technika és a tudomány fejlődik, a politikusoknak is fejlődniük kell, ez náluk sincs másképp – fogalmazott a 68 éves Chachito, aki az idegenforgalomban dolgozik.
A fejleménytől többen nagy áttörést remélnek, nevezetesen az 1959-ben kezdődött kubai forradalom utáni gazdasági szankciók végét. – Ideális lenne a korlátozások megszüntetése – mondta az 52 éves Luis Álvarez a havannai amerikai érdekképviselet előtt, amelyet Barack Obama ígérete szerint a következő hónapokban hivatalos nagykövetséggé minősítenek fel.
Castro szerdai beszédében az 1962 óta érvényben lévő kereskedelmi embargó beszüntetésére szólította fel Washingtont, mint mondta, a tilalom „hatalmas emberi és gazdasági károkat okozott”.
A 62 éves Ramón Roman abban bízik, hogy ezentúl több turista látogat majd Kubába. – Az hatalmas gazdasági injekció lenne – mondta. Victoria Serrano laboráns azt a reményét fejezte ki, hogy az amerikai–kubai viszony felmelegedése révén új termékek, mindenekelőtt élelmiszerek áramlanak be az országba. Mint mondta, manapság már a hagymavásárlás is luxusnak számít Kubában.
Vannak azonban olyanok is, akik kritikával illették a történelmi fordulópontként értékelt amerikai és kubai bejelentést. Yoani Sánchez ismert kubai ellenzéki blogger szerint a fejleménynek ára van, Castro ugyanis ezzel biztosította kormánya számára a tovább maradást. Néhány, külföldön élő kubai elégedetlenségének adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok kormánya előzőleg nem konzultált velük a történelmi lépésről.
Guillermo Farinas, a kubai ellenzék egyik közismert képviselője árulásnak nevezte Obama lépését, elmondása szerint az amerikai elnök korábban azt ígérte nekik, hogy bevonja őket is a két ország közötti kapcsolatok felülvizsgálatába. Az amerikai elnök egyébként tavaly novemberi miami látogatása során vette fel először közvetlenül a kapcsolatot a kubai ellenzék képviselőivel, és Farinas a találkozót akkor történelminek nevezte.
Az óvatosabbak szerint ki kell várni, mi lesz ennek az egésznek a vége. – Ez így nem elég, mivel nem szünteti meg az embargót – vélekedett a 28 éves Pedro Durán a szerdai bejelentésekkel kapcsolatban. Meglátjuk, hogy ez az egész igaz-e, és nem olyan lesz-e, mint ami jellemző minden másra itthon: egy lépés előre, három vissza. Azok után, hogy ötven éve úgy élünk, ahogy, nem hiszem, hogy majd most hirtelen bármi is megváltozna – tette hozzá.
