Csúfosan megbukott az Antonisz Szamarasz vezette jobboldali vezetésű kétpárti nagykoalíciós kormány Görögországban, mivel a többség a fiatal és karizmatikus Alekszisz Ciprasz vezette radikális baloldali Sziriza pártszövetségre voksolt az előrehozott választáson. A populista Sziriza a vasárnapi megmérettetésen megismételte az európai parlamenti választáson tavaly aratott fergeteges sikerét.
Győzelmi beszédében Ciprasz azt hangsúlyozta, hogy hazája ezúttal maga mögött hagyta a megszorítások időszakát (Fotó: Beta/AP)
Győzelmi beszédében – immár a kormányfői tisztség várományosaként – Ciprasz azt hangsúlyozta, hogy hazája ezúttal maga mögött hagyta a megszorítások időszakát. Kemény munkát és változásokat ígért, amelyekkel visszanyerhető a (pénzügyi) függetlenség. Kijelentette: van kiút az adósság ördögi köréből.
A Sziriza sikere azt jelenti, hogy átveheti a 2008 óta súlyos válsággal küszködő ország irányítását, melynek lakossága a voksoláson elutasította az elmúlt évek elbocsátásokkal, bér- és nyugdíjcsökkentésekkel, adóemelésekkel járó kormányzati megszorító politikát. Kellemetlen tapasztalataik mellett döntésüket jelentősen befolyásolta a Sziriza is, amely a kampányban a költségvetési szigor és a hatalmas államadósság egy részének eltörlését, valamint egyéb könnyítéseket ígért. Egészen biztos, hogy a negyvenéves Ciprasz és pártja a megszorításellenességével nyerte el a gondoktól gyötört görögök többségének támogatását.
A választási siker azonban nem juttatta abszolút többséghez Cipraszékat a 300 fős parlamentben.
A Görögországot összeroppantó válság kirobbanása óta tartott negyedik választáson a Sziriza a voksok 36,3%-át gyűjtötte be, megelőzve az eddigi koalíciót vezető jobbközép Új Demokráciát, amely csaknem 28%-kal lett a második. A harmadik helyre az Arany Hajnal (neo)náci párt futott be a voksok 6,3%-ával, a negyedikre pedig 6%-kal a tíz hónapja alapított EU-barát, balközép Potami. A kommunisták 5,5%-ot, a jobbközép Független Görögök 4,75%-ot kaptak, a hetedikként parlamentbe jutó szocialista PASZOK (az előző kormányból) 4,7%-ot szerzett. Az unióellenes, szélsőséges Arany Hajnal annak ellenére lett harmadik, hogy eddigi 18 parlamenti képviselőjéből kilenc ül börtönben szervezett bűnözés gyanúja miatt.
A törvényhozásban a Sziriza 149 képviselői helyet foglalhat el, kettővel kevesebbet az abszolút többséghez szükséges 151-nél. A győztesnek emiatt koalíciós partnert kellett találnia. Ez már tegnap sikerült: az EU- és megszorításellenes (13 mandátumot birtokló) Független Görögök pártja elfogadta a miniszterelnök-jelölt Ciprasz ajánlatát, hogy csatlakozzon a kormányhoz. Ezután Ciprasz felkereste az államfőt, aki átadta neki a kormányalakítási megbízatást, és miniszterelnökké nevezte ki.
Ezzel ő lett Görögország történetének legfiatalabb kormányfője. Az eurózónában pedig a Sziriza lett az első olyan kormányerő, amely évek óta támadja a válság leküzdésére előírt, és a külföldi hitelezők részéről kötelezően elvárt költségvetési fegyelmet, a közkiadásokat megnyirbáló politikát, amely olyannyira feldühítette a lakosságot.
Ciprasz a kampányban kiegyensúlyozott intézkedéseket ígért, amelyekkel felszámolható az országban uralkodó „humanitárius válság”, élénkíthető a gazdaság, és tömegek juthatnak munkához. Ezenkívül növelné a minimálbért, és szüneteltetné az állami elbocsátásokat; új adósságokba azonban nem hajszolná az országot.
A híresztelésekkel ellentétben nem akarja kivezetni hazáját az eurózónából. Sőt állítja: Athén végrehajtja a szükséges reformokat, és teljesíti kötelezettségét, hogy kiegyensúlyozott költségvetési politikát folytathasson. Szerinte ehhez nincs szükség a külföldi hitelezők, vagyis az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) diktálta megszorító intézkedésekre.
Inkább a 320 milliárd euróra duzzadt hatalmas (külső) államadósság törlesztésének átütemezését, sőt egy részének (állítólag felének) elengedését követelné a hitelezőktől. Ciprasz már a kampányban azt ígérte, hogy újratárgyalná az országnak – az EU-ból és az IMF-től 2010 óta a görög államcsőd elkerülése végett – átutalt közel 240 milliárd euró hitel visszafizetésének feltételeit.
Ez felborzolta a hitelezők és a piacok kedélyeit. Az EU–IMF páros hallani sem akar adósságelengedésről, sem a pénzükért cserébe Athéntól követelt reformok és megszorítások befejezéséről. A hitelfeltételeket sem enyhítenék, de ebben a kérdésben módosulhat az álláspontjuk.
A Sziriza-kormány sok meglepetést tartogathat Görögországban, de az EU-ban is, ahol a párt győzelmét borzongva fogadták. Brüsszel a szélsőséges Arany Hajnal eredményének sem örül.
Az EU-központban azért tartanak annyira a Szirizától, mert kormányra kerülésével Európában még inkább előretörhetnek a radikálisok, s elvehetik a szavazatok jó részét a hagyományos pártoktól, ami bomlasztó hatású, elhúzódó politikai instabilitást okozhat több országban. (Az EU-ban az idén még hét tagállam rendez parlamenti választást.) A rendszerellenes, euroszkeptikus és EU-gyűlölő szélsőséges, populista pártok, mozgalmak fő témája ráadásul a megszorítás-, az idegen- és a bevándorlásellenesség.
